Üllő településen logisztikai parkot kíván Környezethasználó (ÜWSB Kft) megvalósítani, 8,4 hektár nagyságú területen.

A beruházással érintett területen 3 különböző méretű raktárcsarnok kerül felépítésre.

A raktárak alapterülete és kialakítása :

Az épületekben raktározni kívánt áruk köre jelenleg nem ismert. A raktárakban különböző áruk átmeneti tárolását, illetve könnyűipari összeszerelő tevékenységet fognak végezni.

A tervezett létesítmény Üllő külterületén, a település összefüggő lakott területétől ÉNY-i irányban kb. 2500 m-re, Vecséstől DK-re kb. 850 m-re, a 4. sz. elsőrendű főút mellett, „zöldmezős területen” kerül megvalósításra. Közvetlen környezetében mezőgazdasági területek, illetve a FGSZ Zrt. vecsési üzeme találhatók.
A legközelebbi védendő épületek Vecsés belterületén (Mátyás u., Ferenc u.) vannak.
A telephelyre irányuló célforgalom a 4. sz. főúton közvetlen leágazással éri el az összekötő utat (3101 jelű), a kiszolgáló utat (Kavicsos út) és a telephelyet.

HATÁROZAT

Az ÜWSB Kft. (2330 Dunaharaszti, Szondi u. 3.; továbbiakban: Környezethasználó) kérelmére lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás alapján

megállapítom,

hogy Üllőn, az M0-M4 csomópont melletti területen, az üllői 3637/9 hrsz-ú ingatlanon tervezett „Üllő Hektár Logisztikai Park” létesítésének

nincs jelentős környezeti hatása. 

A tevékenység jogerős építési, illetve vízjogi létesítési engedély, majd az ezek alapján elkészült létesítményre vonatkozó jogerős használatbavételi, illetve vízjogi üzemeltetési engedély birtokában kezdhető meg. Az építési engedélyhez, és a használatbavételi engedélyhez szükséges a Felügyelőség szakhatósági állásfoglalása is.

A tevékenységet jellemző adatok

A tervezett létesítmény, tevékenység rövid ismertetése:

Üllő településen logisztikai parkot kíván Környezethasználó megvalósítani, 8,4 hektár nagyságú területen.

A beruházással érintett területen 3 különböző méretű raktárcsarnok kerül felépítésre.

A raktárak alapterülete és kialakítása :

Az épületekben raktározni kívánt áruk köre jelenleg nem ismert. A raktárakban különböző áruk átmeneti tárolását, illetve könnyűipari összeszerelő tevékenységet fognak végezni.

A tervezett létesítmény Üllő külterületén, a település összefüggő lakott területétől ÉNY-i irányban kb. 2500 m-re, Vecséstől DK-re kb. 850 m-re, a 4. sz. elsőrendű főút mellett, „zöldmezős területen” kerül megvalósításra. Közvetlen környezetében mezőgazdasági területek, illetve a FGSZ Zrt. vecsési üzeme találhatók.
A legközelebbi védendő épületek Vecsés belterületén (Mátyás u., Ferenc u.) vannak.
A telephelyre irányuló célforgalom a 4. sz. főúton közvetlen leágazással éri el az összekötő utat (3101 jelű), a kiszolgáló utat (Kavicsos út) és a telephelyet.

II.
Környezetvédelmi előírások

Vízvédelem szempontjából:

• A területen a tereprendezés és építkezés során a kitermelt talaj minőségét meg kell vizsgálni és a vizsgálati eredményeket dokumentálni kell. Az eredmények alapján dönthető el a kitermelt talaj elhelyezésének módja. Az építési eljárás során benyújtandó dokumentációkban a kitermelt talaj elhelyezésének módjait ismertetni kell. Az esetlegesen külső területről beszállított anyag paramétereit is dokumentálni kell (pl.: honnan származik, milyen összetételű).
• A raktározandó anyagok összetételének és tulajdonságainak figyelembevételével meg kell vizsgálni, hogy a tervezett raktárcsarnokok műszaki védelmének kialakítása szükséges-e. Amennyiben műszaki védelem szükséges és indokolt, abban az esetben az erre vonatkozó terveket (pl.: zsomp, peremmel ellátott vízzáró burkolat) az építési engedélykérelemnek tartalmaznia kell.
• Amennyiben a logisztikai park területén az ivóvíz-hálózat és szennyvíz-hálózat építését/bővítését tervezik, az építésre vonatkozóan – külön eljárás keretében - a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendeletben meghatározott tartalmú engedélyezési dokumentáció és mellékletek benyújtásával, vízjogi létesítési engedélyt kell kérni.
• A terület építésre/bővítésre kerülő csapadékvíz-elvezetése vízjogi létesítési engedély köteles vízi munkának minősül, a vízjogi létesítési engedélyt a Felügyelőségtől kell megkérni, a vízrendezési munkák csak vízjogi létesítési engedély birtokában kezdhetők meg, illetve végezhetők.
• A csapadékvíz-elvezetésre vonatkozó vízjogi létesítési engedélykérelemnek tartalmaznia kell az alábbiakat:
  • A létesítmény csapadékvizeinek (térburkolatról, parkolókból, rakodótérről, illetve technológiai területről elfolyó szennyeződött csapadékvíz, valamint tetővizek) elvezetését, a tervezett megoldásokat (pl.: tisztító műtárgyak beépítése) részletesen ismertetni kell. A telepítendő technológiák és tevékenységek vonatkozásában a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően kell eljárni.
  • Az előtisztított csapadékvíz befogadójára a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 13. §-a szerint, a 4. számú melléklet tartalmi követelményeinek megfelelően elővizsgálatot kell végezni és a Felügyelőség részére benyújtani a csapadékvíz elvezetés vízjogi létesítési engedélykérelmével együtt.
  • A minőségvizsgálatokat, illetve a mintavételeket csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet végezheti. A mintavételi és laborvizsgálati jegyzőkönyveket a kiértékelt vizsgálati eredményekhez csatolni kell. Felhívom a figyelmet, hogy a talaj- és talajvíz-vizsgálatokat a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet figyelembevételével kell elvégezni.
  • A tárgyi területre talaj- és talajvíz monitoring tervet kell készíteni és a csapadékvíz elvezetés vízjogi létesítési engedélykérelmével együtt benyújtani. A tervnek tartalmaznia kell a talajvízáramlásnak megfelelően tervezett monitoring pontok számát, helyét, kialakítását, üzemeltetési rendjét, a vizsgált komponensek körét, gyakoriságát.
• A keletkező szennyvíz minőségének meg kell felelnie a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. számú mellékletében, a „2. Egyéb befogadóba való közvetett bevezetés esetére” meghatározott kibocsátási küszöbértékeknek.

Zaj- és levegővédelmi szempontból:

• A telekhatáron belüli gépészeti berendezések üzemeléséből, rakodásból parkolásból, gépjárműmozgásból származó együttes zaj nem haladhatja meg a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes számú rendelet (a továbbiakban: ZHR.) 1. sz. mellékletében előírt zajterhelési határértékeket. A zajterhelési határértékek teljesülését az építési engedélyezési dokumentációban a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 9. § (6) bekezdésében előírt, 2. számú melléklet szerint elkészített munkarészben kell bizonyítani.
• Az építkezéssel összefüggő szállítások okozta közlekedési zajterhelés káros hatásának mérséklése érdekében a szállítás az M4 és M0 autópályán történhet.
• A tervezett beruházás megvalósulását, az építmények használatbavételét követő 90-120 napon belül műszeres zajméréseken alapuló szakvéleményben bizonyítani kell, hogy a környezetében található védendő területeken, és a 0100/2 hrsz. alatti lakóépület védendő homlokzata előtt teljesülnek a ZHR. 3. sz. mellékletében előírt zajterhelési határértékek.

Hulladékgazdálkodási szempontból:

• A hulladékgazdálkodásról szóló, módosított 2000. évi XLIII. törvényben foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni.
• Az építkezés során be kell tartani az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben előírtakat. Az építési és használatbavételi engedélyezés során be kell mutatni a keletkező építési és bontási hulladékokat, EWC kódszám, megnevezés, mennyiség és az azokra tervezett hulladékkezelő szervezetek tekintetében (építési hulladék terv és nyilvántartó lap, a keletkezett építési-bontási hulladékok szakszerű elszállíttatásának igazolása, valamint a hulladékot kezelő átvételi igazolása, továbbá a majdani üzemelés során keletkező hulladékok elszállítására kötött szerződések másolata).
• Ki kell alakítani a veszélyes és nem veszélyes hulladékok, valamint a hasznosítható hulladékok szelektív gyűjtését. Be kell mutatni ennek tervezett rendszerét és a hulladékkezelő partnereket. A tervezett létesítmény használata során keletkező hulladékot a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell gyűjteni, és további kezelésre csak hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni.
• A logisztikai park létesítése és működtetése során a keletkezett hulladékok, veszélyes hulladékok megfelelő gyűjtéséről és ártalmatlanításáról jellegüknek megfelelő módon, a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni. A tevékenységből keletkező és visszamaradó veszélyes és nem veszélyes hulladékok ártalmatlanításra, hasznosításra történő átadása csak az adott hulladékokra érvényes kezelési engedéllyel rendelkező vállalkozásnak történhet. A kezelési engedély meglétéről a hulladék átadását megelőzően Környezethasználónak meg kell győződnie.
• Minden a létesítés és a tevékenység során keletkező veszélyes, valamint nem veszélyes hulladékról naprakész nyilvántartást kell vezetni, figyelembe véve a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet és a környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet előírásait.
• A hulladékok kezelésénél be kell tartani a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, illetve a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait.
• A tevékenység során bekövetkező rendkívüli eseményekről telefonon azonnal értesíteni kell a Felügyelőséget, majd a megtett intézkedésekről és azok eredményéről írásban tájékoztatást kell adni.

III.
Szakhatósági előírás

Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete 12591-2/2009. számú szakhatósági állásfoglalásában tett kikötései:

• A termőföld védelmének érdekében a felső humusztakaró réteget a letermelés során külön talajdepóniákba kell tárolni. A depóniák gondozása, elsősorban az allergizáló gyomnövények irtása mindenképpen szükséges.
• A logisztikai park kivitelezése és működtetése során mindenképpen törekedni kell a kevésbé zajos gépészeti és technológiai berendezések használatára.
• Az építkezés során por szennyezheti a levegőt, amely ellen szükség esetén portalanítással (locsolással) kell védekezni.
• A parkoló felületekről összegyűjtött (szennyeződhető) csapadékvizeket olajleválasztó és iszapfogó műtárgyon keresztülvezetve kell elvezetni a területről. Az előkezelt víz minőségének ellenőrzéséhez az olajfogó műtárgy előtt és után mintavételi helyeket kell kialakítani.
• Az építkezésen és a parkban foglalkoztatott dolgozók számára ivóvízellátást és szociális helyiségeket folyamatosan biztosítani kell.
• Az egyes raktárak tervezése és kialakítása során a raktározni kívánt anyagok mennyiségét, tulajdonságait figyelembe kell venni. A tárolandó anyagok függvényében a raktárakban szükség lehet műszaki védelem kiépítésére is.
• Vegyi anyagok tárolása, raktározása esetén a veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel végzett tevékenységet a tevékenység megkezdése előtt be kell jelenteni az ÁNTSZ Dabasi, Gyáli Kistérségi Intézetéhez. A veszélyes anyagokkal, illetőleg a veszélyes készítményekkel foglalkozásszerűen végzett tevékenység csak a felhasznált anyag vagy készítmény adatait tartalmazó biztonsági adatlap birtokában kezdhető meg.

Üllő Város Önkormányzat Jegyzőjének 3990-2/2009. számú szakhatósági állásfoglalásában tett kikötései:

• A zöldfelületeket összefüggő széles területsávokon kell telepíteni, elsősorban a telekhatárok mentén.
• A zöldsávok nem jelenthetnek csak gyepfelületet, hanem fákkal, cserjékkel intenzíven beültetett, legalább 10 m széles területeket. Arányuk a zöldfelületeken belül nem lehet kisebb, mint a telken belül kialakított zöldfelület 70 %-a.

IV.
Egyéb előírások

Megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke jelen eljárásban 250 000 Ft.

E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség.
A fellebbezési eljárás díja 125 000 Ft, amelyet a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni.

Indokolás

Környezethasználó a Polifact Kft. (6724 Szeged, Párizsi krt. 17.) által készített előzetes vizsgálati dokumentációt mellékelve előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását kérte Üllőn, az M0-M4 csomópont melletti területen, a 3637/9 hrsz-ú ingatlanon tervezett „Üllő Hektár Logisztikai Park” létesítésére vonatkozóan.

A Felügyelőség megállapította, hogy a dokumentáció szerint a tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. számú mellékletének 140. pontja alapján a Felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység.

A Környezethasználó a 250 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat lerótta.

A Felügyelőség a kérelem, és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően, a Rendelet 3. § (3) bekezdése értelmében, a hivatalában és a honlapján közzétette az eljárásról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte Üllő Város Önkormányzata Jegyzőjének és Vecsés Város Önkormányzata Jegyzőjének.

A Felügyelőség – figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény [a továbbiakban: Ket.] 44. § (1)–(2) bekezdéseiben foglaltakra – megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat.

A szakhatósági állásfoglalások beérkezését, valamint az előzetes vizsgálati dokumentáció szakmai értékelését követően, a Rendelet 4. § (2) bekezdése értelmében a Felügyelőség 2009. november 25. napján tárgyalást tartott. A tárgyaláson a Felügyelőség ismertette a megkeresett szakhatóságok állásfoglalásait, a következők szerint:

Üllő Város Önkormányzat Jegyzője a 3990-2/2009. számon adott szakhatósági állásfoglalásával hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek, az engedély kiadásához kikötéssel hozzájárult. Kikötéseit a rendelkező részbe foglaltam. Előadta, hogy atervezett beruházás területe Üllő Város Önkormányzat Településszerkezeti Tervének módosításáról szóló 158/2009. (VI. 25.) számú Ö.H. határozat és a Helyi Építési Szabályzatról szóló - többször módosított - 9/2004. (III. 20.) sz. Ö.K. rendelet szerint Gksz-4 övezetbe tartozik.

Vecsés Város Önkormányzat Jegyzője E/13678/2009. számon adott szakhatósági állásfoglalásával hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek, az engedély kiadásához hozzájárult. Előadta, hogy a tervezett logisztikai központ felépítése és üzemeltetése kapcsán Vecsés Város területére kihatóan jelentősebb környezetterhelés nem alakul ki.

Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete 12591-2/2009. számon adott szakhatósági állásfoglalásával hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek, közegészségügyi szempontból az engedély kiadásához kikötésekkel hozzájárult. Kikötéseit a rendelkező részbe foglaltam.

Üllő Város Önkormányzatának Jegyzője 3990/2009. számú levelében, Vecsés Város Önkormányzatának Jegyzője J/13586/2009. számú levelében tájékoztatott, hogy a közleményt kihirdetéssel közzé tette. Az eljárással kapcsolatosan észrevétel nem érkezett.

Külön-külön az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl - a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség:

Vízvédelem szempontjából:

A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. §-a értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet, és úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát.

Vízbázis-védelmi szempontból az előzetes környezeti vizsgálati dokumentációt kikötés nélkül elfogadom, megállapítva, hogy a tevékenység vízbázist nem érint, továbbá a logisztikai központ vízigénye 22,7 m³/d, melyet közüzemi hálózatról fognak biztosítani, tehát a létesítmény vezetékes ivóvízzel lesz ellátva.

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet alapján a létesítmény csapadékvíz-elvezetése vízjogi engedély köteles, melynek tartalmi követelményeit a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet rögzíti.

Hulladékgazdálkodási szempontból:

A benyújtott dokumentáció megfelel a Rendelet előírásainak. Az előzetes vizsgálat eredményének figyelembevételével hulladékgazdálkodási szempontból a tevékenység környezetre gyakorolt hatása nem jelentős.

Az előzetes vizsgálati dokumentációt átvizsgálva, a beruházás létesítéséhez hulladékgazdálkodási szempontból a rendelkező részben foglalt előírásokkal járult hozzá a Felügyelőség, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló, módosított 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, a települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló, módosított 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet és a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet alapján.

Zajvédelmi és levegőtisztaság-védelmi szempontból:
Az előzetes vizsgálati dokumentáció szerint a logisztikai park területe Vecsés és Üllő közt, közigazgatásilag Üllő külterületén található.  A tervezési terület közvetlen közelében az M0 és M4 autópálya húzódik. A logisztikai park a kialakított közlekedési csomóponton keresztül közelíthető meg. A terület közvetlen közelében az AXIÁL Kft. telephelye, valamint az FGSZ Zrt. vecsési földgázszállító üzeme található. A vizsgálati dokumentáció nem vizsgálja a zajvédelmi hatásterületen lévő 0100/2 hrsz. alatti lakóépület várható zajterhelését, zajtól védendő homlokzatára a FGSZ Zrt. kérelmére a Felügyelőség a KTVF: 7734-3/2009. sz. határozatában zajkibocsátási határértéket állapított meg. A tervezési terület Vecsés lakott területétől kb. 850 m-re található.

A benyújtott dokumentáció levegőtisztaság-védelmi fejezete kielégíti a Rendelet 4. számú mellékletében előírt tartalmi követelményeket. Az előzetes környezeti tanulmányban foglalt adatok alapján a tervezett tevékenység levegővédelmi szempontból megfelel a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet előírásainak. Az előzetes vizsgálatra vonatkozó dokumentációt a Felügyelőség levegővédelmi szempontból elfogadta.A tervezett létesítménynek várhatóan nem lesz jelentős hatása a környezeti levegő minőségére, ezért a hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek.

Az előzetes vizsgálati dokumentáció levegőtisztaság-védelemmel foglakozó részében a dokumentáció készítője számításokkal igazolta, hogy a logisztikai központ működése során, annak fűtéséből és az általa generált gépjármű forgalomból származó légszennyező anyagok nem okoznak határérték feletti légszennyezettséget, ezért a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló, többször módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet előírásai teljesülnek.

A döntés meghozatalához figyelembe vette a Felügyelőség a tervezési terület kedvező adottságait, így a lakott területektől távoli elhelyezkedését, illetve a lakott területeket nem érintő megközelíthetőségét (M0 és M4 autópályákon keresztül) is.

Felhívom a figyelmet, hogy amennyiben a tevékenységgel kapcsolatban indokolt lakossági panasz érkezik a Felügyelőségre, további intézkedések megtételére fogom kötelezni a Környezethasználót.

Természetvédelmi szempontból:
Tárgyi beruházással érintett ingatlanok nem részei országos jelentőségű védett vagy védelemre tervezett természeti területnek, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területnek. A tervezett beruházás az M0-M4 csomópontjánál az FGSZ Zrt. üzeme mellett valósul meg, így tájvédelmi szempontból a jelenlegi tájhasználat nem változik.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 7. §-ának figyelembevételével adta meg véleményét a Felügyelőség.

Összességében az eljárásba bevont szakhatóságok, valamint a Felügyelőség szakértői a tevékenység létesítésének, és üzemeltetésének környezetre gyakorolt hatásait nem ítélték jelentősnek, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartották szükségesnek.

A fentiek alapján a Felügyelőség a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 71. § (1) bekezdése a) pontja, és a Rendelet 5. § (2) bekezdés dc) pontja értelmében, a Ket. 71. § (1) bekezdésére figyelemmel a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

Felhívom a figyelmet, hogy jelen határozat az I. pontban foglalt alapadatokkal meghatározott létesítmény továbbtervezésére jogosít. Amennyiben a tervezés, a megvalósítás során, vagy azt követően bármikor a tevékenység módosítását, bővítését tervezik, erről szóló részletes leírással kell megkeresni a Felügyelőséget annak megállapítására, hogy a változtatás milyen engedélyezési kötelezettséget von maga után.

A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 67. § (5) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján közzéteszi, továbbá a Rendelet 5. § (6) bekezdése alapján a határozatot, valamint az arról szóló közleményt megküldi az eljárásban részt vett Üllő Város Önkormányzatának Jegyzője és Vecsés Város Önkormányzatának Jegyzője részére, akik kötelesek haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodni a közlemény közzétételéről.

A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) és 99. § (1) bekezdései biztosítják.

Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. számú melléklet I/43. pontja alapján állapítottam meg, melyet a Környezethasználó megfizetett.

A fellebbezési eljárás díjának mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése írja elő.

A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletállapítja meg.

Jelen határozat – fellebbezés hiányában – a közléstől számított 16. napon jogerőre emelkedik.

A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni.

Hozzászólások

Csak a regisztrált látogatók szólhatnak hozzá.
Kérjük, hogy jelentkezzen be vagy regisztráljon.

Powered by AkoComment 2.0!