1. A hőemelkedés, vagy láz a szervezet védekezésének egyik jele, tehát nem kell 37,8 o C alá nyomni!
2. A láz 38oC felett kezdődik, ez alatt hőemelkedésről beszélünk.
3. Lázcsillapítót csak 38oC feletti hőmérséklet felett kell bevenni.
4. 38,8oC feletti láz esetén lázcsillapító bevétele mellett célszerű egész test hűtést alkalmazni, ami lehet
- hűtőfürdő (kádba testmeleg vizet engedünk, a beteg beleül és fokozatosan teszünk/engedünk hozzá hideg vizet míg „állott” vizes nem lesz. Ebben kb. ź órát kell fürdőzni!)
- egész test borogatása „állott” vizes törölközővel vagy lepedővel. Amint a ruha felmelegszik, újra vízbe kell mártani, majd a testre helyezni. Egészen addig kell ismételni, míg a 38oC-ot megközelíti a testhőmérséklet. Nem szabad betakarni, dunsztolni!
5. Sok folyadékot (a csapvíz tökéletesen megfelel!) kell fogyasztani!
Az oltóanyagok gyári tájékoztatója
Fluval AB szuszpenziós injekció
(a 2009/2010-es szezonra)
LEHETSÉGES MELLÉKHATÁSOK:
Milyen nemkívánatos mellékhatások léphetnek fel a Pfuval AB alkalmazását követően?
Az influenzaoltást követő mellékhatások ritkán fordulnak elő.
Az oltóanyag elölt vírust tartalmaz, ezért az oltást követően a vakcinától nem alakulhat ki influenzafertőzés.
Az oltást követő légúti betegség véletlen egybeesés következménye és más légúti kórokozó váltja ki.
Lokális mellékhatások: a leggyakoribb mellékhatás az oltást követően a beadás helye körül kialakuló bőrpír, ami általában 48 órán belül megszűnik.
Általános mellékhatások:
1. Láz, rossz közérzet, izomfájdalom nagyon ritkán előfordulhat. Ezek a reakciót 6-12 órával az oltóanyag beadását követően alakulhatnak ki és 1-2 napig tarthatnak.
2. Azonnal kialakuló allergiás eredetű sokk azon egyéneknél észlelhető, akik tojásfehérjére, vagy az oltóanyag más összetevőjére (lásd összetétel) adnak magas IgE választ.
3. Guillain-Barré szindróma (GBS). 1976-ban az USA-ban alkalmazott influenza oltóanyag beadásakor figyelték meg a GBS influenza oltást követő megjelenését. A gyakoriság egymillió oltásra számítva 1 eset volt. Az azóta eltelt időszakban az USA-ban GBS előfordulását az influenza oltások szövődményeként nem igazolták. A Fluval AB oltóanyag eddigi alkalmazása során nem regisztráltak GBS-t.
4. Egyéb, a szakirodalom szerint lehetséges szövődmények: agyvelőbántalom (enchephalophathia), Gianotti-Crosti szindróma (enyhe általános tünetekkel: láz- nyirokduzzanat, máj- és lépmegnagyobbodás, bőrtünetekkel: az arcon és végtagokon megjelenő, nem viszkető, halvány vagy sötétvörös kiütésekkel járótünetegyüttes. Kialakulásának mechanizmusa nem tisztázott.) A Fluval ABoltóanyag eddigi alkalmazását követően nem regisztrálták a fenti kórképeket.
Bármilyen, a használati útmutatóban le nem írt mellékhatásról a kezelőorvost azonnal értesíteni kell!
TÁROLÁS
Hűtőszekrényben (2oC-8oC) tárolandó. A fénytől való védelem érdekében az ampullát tartsa a dobozában. Nem fagyasztható! Az oltóanyagot csak az ampullán és a csomagoláson feltüntetett lejárati időn belül szabad felhasználni.
A gyógyszer gyermekektől elzárva tartandó!
OGYI-T-8998/01-02 A betegtájékoztató engedélyezésének dátuma: 2009. augusztus 3.
Fluval P szuszpenziós injekció
LEHETSÉGES MELLÉKHATÁSOK:
Mint minden gyógyszer, így a Fluval P is okozhat mellékhatásokat, amelyek azonban mindenkinél jelentkeznek.
A hasonló technológiával előállított Fluval H5N1 monovalens, teljes vírust és alumínium foszfát gél adjuváns tartalmazó vakcina különböző formuláival elvégzett klinikai vizsgálatok keretében 613 fő, köztük 18-60 éves felnőttek, 60 éven felüli idősek, 3-12 éves gyermekek és 12-18 éves serdülő immunizálását végezték el.
3-12 éves gyermekek és a 12-18 éves serdülők esetében semmiféle lokális, vagy szisztémás mellékhatást nem tapasztaltak.
A 18-60 éves felnőttek körében és a 60 éven felüli idősek körében az alábbi reakciókat észlelték:
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók:
Gyakori fájdalom az oltás helyén.
Nem gyakori: fáradtságérzés, hőemelkedés (<38oC)
Ezen reakciók mindegyike enyhe és rövid lefolyású volt, kezelés nélkül is 1-2 napon belül elmúltak.
Súlyos mellékhatást nem tapasztaltak.
Az oltóanyag elölt vírust tartalmaz, ezért az oltást követően a vakcinától nem alakulhat ki influenzafertőzés. Az oltást követő légúti betegség véletlen egybeesés következménye, és más légúti kórokozó válthatja ki. A hagyományos szezonális trivalens influenza vakcinák alkalmazását követő megfigyelések alapján az irodalmi adatok még az alábbi mellékhatásokról számolnak be:
Azonnal kialakuló anaphylaxiás shokk: azon egyéneknél fordulhat elő, akik tojásfehérjére vagy az oltóanyag más összetevőjére adnak magas IgE választ.
Guillain-BArré szindróma (GBS): 1976-ban az USA-ban alkalmazott influenza oltóanyag beadásakor figyelték meg a GBS influenza oltást követő megjelenését . A gyakoriság egymillió oltásra számítva 1 eset volt. Az azóta eltelt időszakban az USA-ban GBS előfordulását az influenza oltások szövődményeként nem igazolták. Egyéb, a szakirodalom szerint lehetséges szövődmények: encephalopathia (agyvelőbántalom), Gianotti-Crosti szindróma (helyi bőrgyulladással járó betegség). Ha bármely mellékhatás súlyossá válik, vagy ha a betegtájékoztatóban felsorolt mellékhatásokon kívül egyéb tünetet észlel, kérjük értesítse orvosát vagy gyógyszerészét.
