HATÁROZAT

Az Üllő Two 2008 Kft.-nek (1051 Budapest, Váci u. 12. I/4.; továbbiakban: Környezethasználó) - a LAWAND Mérnöki Iroda Kft. (2013 Pomáz, Nyár u. 12.) útján benyújtott - kérelmére lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás alapján

megállapítom,

hogy az üllői 3710/3 helyrajzi számú ingatlanon logisztikai központ III. ütemeként csarnoképület („B” épület) létesítésének

nincs jelentős környezeti hatása. 

A tevékenység jogerős építési, illetve vízjogi létesítési engedély, majd az ezek alapján elkészült létesítményre vonatkozó jogerős használatbavételi, illetve vízjogi üzemeltetési engedély birtokában kezdhető meg. A Felügyelőség, a Nemzeti Közlekedési Hatóság szakhatósági állásfoglalása szükséges az építési engedélyhez és a használatbavételi engedélyhez.

I.
A tevékenységet jellemző adatok

A tevékenység helye:	az üllői 3710/3 helyrajzi számú ingatlanon (nagysága: 11 ha 9199 m²)
A tervezett beruházás célja:	logisztikai központ létesítése

Tervezett létesítmény, tevékenység rövid ismertetése:

Üllő Ipari Park területén 74 400 m² területen logisztikai központ létesítésének III. ütemeként 1 db csarnokot („B”jelű épület) terveznek építeni. A III. ütemet két fázisban kívánják megvalósítani. A „B” épület megvalósítása során az első lépésben a III/a. ütemnek, azaz a „B” jelű csarnok K-i részének, majd a III/b. ütemnek, azaz a „B” jelű csarnok Ny-i részének kiépítése történik. 
Fő tevékenységként a tárolást, raktározást kívánják folytatni. Az épület fő funkciója fogyasztási cikkek pl. háztartási elektromos készülékek, irodai és háztartási elektronikai eszközök, építőanyagok, autóalkatrészek, háztartási vegyi áruk átmeneti raktározása.

A részütemek további adatai, parkolók száma:

• III/a. ütem: 47 600 m², benne 800 m² iroda;
  128 db személygépkocsi parkoló / 18 db tehergépkocsi parkoló

• III/b. ütem: 26 800 m², benne 800 m² iroda;
  112 db személygépkocsi parkoló

II.
Környezetvédelmi előírások

Vízvédelem szempontjából:

• A területen a tereprendezés és építkezés során a kitermelt talaj minőségét meg kell vizsgálni és a vizsgálati eredményeket dokumentálni kell. Az eredmények alapján dönthető el a kitermelt talaj elhelyezésének módja. Az építési engedély iránti kérelem dokumentációjában a kitermelt talaj elhelyezésének lehetséges és választani kívánt módjait ismertetni kell. Az esetlegesen külső területről beszállított anyag paramétereit is dokumentálni kell (pl. honnan származik, milyen összetételű).
• A raktározandó anyagok összetételének és tulajdonságainak figyelembevételével meg kell vizsgálni, hogy a tervezett raktárcsarnokok műszaki védelmének kialakítása szükséges-e. Amennyiben a műszaki védelem szükséges és indokolt, abban az esetben az erre vonatkozó terveket (pl. zsomp, peremmel ellátott vízzáró burkolat) az építési engedély iránti kérelem dokumentációjának tartalmaznia kell.
• A kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait.
• A tervezett vízi létesítményeket jogerős vízjogi létesítési engedély birtokában lehet megépíteni, melyhez a kérelmet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet előírásainak megfelelő dokumentáció csatolásával kell benyújtani a Felügyelőséghez.
• Közcsatornára csak kommunális jellegű szennyvíz vezethető, egyéb szennyvizek esetén előkezelés szükséges. Technológiai szennyvizet közcsatornára bocsátani csak a közcsatorna üzemeltetője által adott befogadói hozzájárulás alapján lehet.
• Az építési dokumentációhoz csatolni kell a kommunális szennyvizeket fogadó közcsatorna üzemeltetőjének nyilatkozatát.
• A csapadékvíz-elvezetés vízi létesítményeire vonatkozó vízjogi létesítési engedély  iránti kérelemnek tartalmaznia kell az alábbiakat:
•  A létesítmény csapadékvizeinek (térburkolatról, rakodótérről, illetve technológiai területről elfolyó szennyeződött csapadékvíz, valamint tetővizek) elvezetését, a tervezett megoldásokat (pl. tisztító műtárgyak beépítése) részletesen ismertetni kell. A telepítendő technológiák és tevékenységek vonatkozásában a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően kell eljárni.
•  Az előtisztított csapadékvíz befogadójára a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 13. §-a szerint és a 4. számú melléklet tartalmi követelményeinek megfelelően elővizsgálatot kell végezni és a Felügyelőségnek benyújtani a csapadékvíz-elvezetés vízi létesítményeinek engedélykérelmével együtt.
•  A minőségvizsgálatokat, illetve a mintavételeket csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet végezheti. A mintavételi és laborvizsgálati jegyzőkönyveket a kiértékelt vizsgálati eredményekhez csatolni kell.
•  A talaj- és talajvíz-vizsgálatokat a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletben meghatározott vizsgálati szabványok szerint kell elvégezni.
•  A tárgyi területre talaj- és talajvíz-monitoring tervet kell készíteni és a csapadékvíz-elvezetés vízi létesítményeinek engedélykérelmével együtt benyújtani.
•  A tervnek tartalmaznia kell a talajvízáramlásnak megfelelően tervezett monitoring pontok számát, helyét, kialakítását, üzemeltetési rendjét, a vizsgált komponensek körét, gyakoriságát.

Zaj- és levegővédelmi szempontból:

• Az építési engedélyezési dokumentációhoz a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 9. § (6) bekezdésében előírt, 2. számú melléklet szerinti, zaj elleni védelemről szóló munkarészt kell készíteni.
• A logisztikai központ telekhatárán belüli parkolásból, gépjárműmozgásból származó együttes zaj nem haladhatja meg a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. mellékletében előírt zajterhelési határértékeket, a hatályos helyi építési szabályzat szerinti területi besorolásokkal összhangban. A zajterhelési határértékek teljesülését az építési engedélyezési dokumentációban műszaki számításokkal bizonyítani kell.
• A rakodástól származó zaj csökkentése érdekében a létesítmény Zsaróka úttal párhuzamos oldalán, a „B” jelű épülethomlokzati vonalban min 2,0 m magas zajárnyékoló létesítményt kell kialakítani.
• A zajárnyékoló létesítmény terveit az építési engedélyezési dokumentációhoz csatolni kell.
• A logisztikai központhoz tartozó közúti forgalomból származó zaj csökkentése, a  zajvédelmi követelmények teljesítése és a kertvárosias lakóterület zajvédelme érdekében a lakóingatlanok és az út közötti területen 2,0 m magas zajárnyékoló létesítményt kell elhelyezni.
• Amennyiben a szervízút megépül, úgy a zajárnyékoló falat a Zsaróka út - szervizút kereszteződés és a Zsaróka út - Gyömrői út kereszteződés között kell megépíteni.
• A zajárnyékoló falak kialakítását és elhelyezését az érintett ingatlanok tulajdonosaival és a közmű kezelőkkel egyeztetni kell.
• Az építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zajterhelés csökkentése érdekében a zajosabb gépeket és eszközöket a lakóterülettől távolabbi munkaterületen  kell elhelyezni és működtetni. Éjszakai munka végzése esetén a zajterhelési határértékek teljesülését műszaki számításokkal kell igazolni.
• A létesítmény használatbavételét követő 120 napon belül, a forgalmi szokások kialakulása után részletes forgalomszámlálással egybekötött légszennyezettség- méréssel kell bizonyítani, hogy a közlekedési eredetű légszennyezés nem haladja meg az előzetes vizsgálati dokumentációban prognosztizált szintet, és nem okoz határérték feletti légszennyezettséget. Az NOx és PM10 komponensekre vonatkozó méréseket vagy 30 napon át folyamatosan, vagy 2 x 14 napon keresztül fűtési és nem fűtési időszakban kell elvégezni.

Hulladékgazdálkodási szempontból:

• A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni
• Az építés során keletkező hulladékokat hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szállító szállíthatja el és arra engedéllyel rendelkező kezelőnek adhatók át (hasznosításra, ártalmatlanításra).
• A tervezett létesítményben biztosítani kell a hulladékok szelektív gyűjtését. A tervezett építmény használata során keletkező hulladékot a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell gyűjteni, és további kezelésre csak hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni.
• Minden a tevékenység során keletkező veszélyes, valamint nem veszélyes hulladékról naprakész nyilvántartást kell vezetni, figyelembe véve a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet és a környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet előírásait.
• A hulladékok kezelésénél be kell tartani a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, illetve a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait.
• A használatbavételi engedélyezés során be kell nyújtani az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 4. számú mellékletében szereplő építési hulladék nyilvántartó lapot, megjelölve azon szervezetek nevét, amelyek a keletkező hulladékok kezelését elvégezték.

III.
Szakhatósági előírások

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 460/015/5/2009. számú szakhatósági állásfoglalásában tett kikötése:

Az Üllő, Zsaróka út, hrsz. 3710/3 hrsz-ú ingatlanon, a „B” épület létesítésének megkezdése előtt megelőző feltárást – illetve annak részeként először próbafeltárást – kell végezni. A próbafeltárásnak a beruházás által érintett teljes területet szondáznia kell. A tényleges kiviteli munkálatok csak a régészeti munkák befejezése után kezdhetők el.
A megelőző feltárások elvégzésére – a beruházó költségére - a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága, illetve amennyiben nagy beruházásról van szó, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat jogosult, feltárási engedély birtokában. Elvégzésükre a beruházónak szerződést kell kötnie a feltárási jogosultsággal rendelkező intézménnyel.

Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete 3503-3/2009. számú szakhatósági állásfoglalásában tett kikötései:

• A termőföld védelmének érdekében a felső humusztakaró réteget a letermelés során külön talajdepóniákban kell tárolni. A depóniák gondozása, elsősorban az allergizáló gyomnövények irtása mindenképpen szükséges.
• A parkoló felületekről összegyűjtött (szennyeződhető) csapadékvizeket olajleválasztó és iszapfogó műtárgyon keresztülvezetve kell megtisztítani, és a tetőkről származó, nem szennyeződhető csapadékvizekkel együtt a szikkasztó medencébe, illetve a befogadóba juttatni. Az előkezelt víz minőségének ellenőrzéséhez az olajfogó műtárgy előtt és után mintavételi helyeket kell kialakítani. A csapadékvíz-szikkasztás földtani közegre és talajvízre gyakorolt hatásának ellenőrzéséhez monitoring-rendszert kell kialakítani és üzemeltetni.
• Az építkezés során por szennyezheti a levegőt, amely ellen szükség esetén portalanítással (locsolással) kell védekezni.
• A létesítmény kivitelezésénél és üzemeltetésénél mindenképpen törekedni kell a kevésbé zajos gépészeti, és technológiai berendezések használatára, illetve fokozottan oda kell figyelni a legközelebbi lakóépületek környezetében jelentkező zajterhelés mértékére. A dokumentációban szereplő zajvédelmi műtárgy megépítését szükségesnek tartom. A létesítmény további tervezése során a Logisztikai Központ három („A”, „B” és „C”) épületének működtetéséből származó zajkibocsátásokat összegezni kell, és ennek alapján kell meghatározni a telephely egészének üzemeléséből várható zajterhelést a legkedvezőtlenebb helyzetű védendő létesítményeknél.
• A létesítmény építése és működtetése során a keletkezett hulladékok, veszélyes hulladékok megfelelő gyűjtéséről és ártalmatlanításáról jellegüknek megfelelő módon kell gondoskodni. A hulladékok, veszélyes hulladékok a telephelyen nem halmozódhatnak fel, azok elszállításáról rendszeresen gondoskodni kell. A hulladékokat csak erre jogosult, engedéllyel rendelkező szakcégekkel lehet elszállíttatni.
• Az építkezésen, illetve a logisztikai központban foglalkoztatott dolgozók számára ivóvízellátást, szociális helyiségeket, elsősegélynyújtáshoz szükséges felszereléseket és ismereteket folyamatosan kell biztosítani.
• Az egyes raktárak tervezése és kialakítása során a raktározni kívánt anyagok mennyiségét, tulajdonságait figyelembe kell venni. A tárolandó anyagok függvényében a raktárakban szükség lehet műszaki védelem kiépítésére is.
• Vegyi anyagok tárolása, raktározása esetén a veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel végzett tevékenységet a tevékenység megkezdése előtt be kell jelenteni az ÁNTSZ Dabasi, Gyáli Kistérségi Intézetéhez. A veszélyes anyagokkal, illetőleg a veszélyes készítményekkel foglalkozásszerűen végzett tevékenység csak a felhasznált anyag vagy készítmény adatait tartalmazó biztonsági adatlap birtokában kezdhető meg.

IV.
Egyéb előírások

Megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke jelen eljárásban 250 000,- Ft.

E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 125 000,- Ft, amelyet a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni.

Indokolás

A Környezethasználó – meghatalmazással igazolt képviselője és egyben tervezője, a LAWAND Mérnöki Iroda Kft. útján benyújtott kérelmében - előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását kezdeményezte logisztikai központ III. ütemében megvalósítandó épületcsarnoknak („B” épület) az üllői 3710/3 helyrajzi számú ingatlanon történő létesítésére vonatkozóan.

A Felügyelőség megállapította, hogy a dokumentáció szerint a tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. számú mellékletének 140. pontja alapján a Felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység.

A Környezethasználó a 250 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat lerótta.

A Felügyelőség a kérelem, és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően, a Rendelet 3. § (3) bekezdése értelmében, a hivatalában és a honlapján közzétette az eljárásról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a tervezett létesítmény helye szerinti Üllő Város Önkormányzata Jegyzőjének.

A Felügyelőség – figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltakra – megkereste a Rendelet 4. § (1) bekezdése és 12. számú melléklete alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat.

Üllő Város Önkormányzatának Jegyzője 1441/2009. számon szakhatósági hozzájárulást adott, állásfoglalásában a hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem kérte. Előadta, hogy Üllő Város Önkormányzata a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően nem alkotott rendeletet. Környezetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket az Önkormányzat helyi építési szabályokról szóló 9/2004. (III. 20.) számú rendelete tartalmaz. Építésügyi szempontból tájékoztatott, hogy a tervezett beruházás területe az Üllő Város Önkormányzat Szabályozási Tervének módosításáról szóló 47/2009. (III. 26.) számú Ö.H. határozat és a Helyi Építési Szabályzat módosításáról szóló 11/2009. (IV. 04.) számú Ö.K. rendelet szerint Gksz-2 övezetbe tartozik.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 460/015/5/2009. számon adott szakhatósági állásfoglalásában hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek, a tevékenységgel kapcsolatosan örökségvédelmi szempontból tett kikötését a rendelkező részbe foglaltam.

Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete 3503-3/2009. számon adott szakhatósági állásfoglalásában hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek, közegészségügyi szempontból az engedély kiadásához kikötéssekkel hozzájárult, melyeket a rendelkező részbe foglaltam.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság KA/286/5/2009. számon adott szakhatósági állásfoglalásában a hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem kérte. Felhívta a figyelmet, hogy a „B” épület építési engedélyéhez a Nemzeti Közlekedési Hatóság szakhatósági állásfoglalását meg kell kérni. A szakhatósági állásfoglalás kialakításához az ingatlan megközelítését, a belső úthálózatot (térburkolatot) és parkolókat bemutató rajzi munkarészeket be kell nyújtani. A Közlekedési Hatóság a szakhatósági állásfoglalás során bírálja el, hogy a közlekedési létesítmények részben vagy egészben engedélykötelesek-e.

Üllő Város Önkormányzatának Jegyzője 1441/2008. számú levelében tájékoztatott, hogy a közleményt kihirdetéssel közzé tette. Az eljárással kapcsolatosan észrevétel nem érkezett.

A szakhatósági állásfoglalások beérkezését, valamint az előzetes vizsgálati dokumentáció szakmai értékelését követően, a Rendelet 4. § (2) bekezdése értelmében a Felügyelőség 2009. április 23. napján tárgyalást tartott. A tárgyaláson a Felügyelőség ismertette a megkeresett szakhatóságok állásfoglalásait.

Külön-külön az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl - a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség:

Vízvédelem szempontjából:
A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. §-a értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet, és úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát.

Hulladékgazdálkodási szempontból:
A hulladékgazdálkodással kapcsolatos előírásait a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet és a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet alapján írta elő a Felügyelőség.

Zajvédelmi és levegőtisztaság-védelmi szempontból:
Az előzetes vizsgálati dokumentáció 6.2.5. Zaj és rezgés elleni védelem című fejezete szerint a létesítendő logisztikai központ telekhatárától É-ÉK-i irányban, Gyömrő és Maglód települések határáig nincs zajtól védendő terület és épület. Ny-i irányban 650-700 m-re, a Zsaróka út mellett a SPAR logisztikai központ és erdőterület, D-i irányban 110 m-re, Üllőn a Maglódi és Akácfa utcai lakóépületek, 60 m-re az Árvácska utcai lakóépületek találhatók. K-i és DK-i irányban nincs zajtól védendő terület. A tervezett logisztikai központ megközelítése az új 4. számú főúton, a 4603. jelű összekötőúton és a Zsaróka úton történik. A Zsaróka út ÉK-i oldalán gazdasági terület, a 4603. jelű út mellett telephelyek, a Zsaróka út D-DK-i oldalán 10-15 m széles növénysáv, majd az Árvácska utca 1-81. szám alatti lakóházak találhatók, melyeknek zajtől védendő homlokzatai 10-15 m-re húzódnak az úttól. A lakóterületet érő esetleges zavaró zaj elkerülése érdekében a Környezethasználó zajvédő létesítmény megépítésére kötött településrendezési megállapodást Üllő Város Önkormányzatával.

A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló, többször módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 7. § (4) bekezdése értelmében a környezetvédelmi hatóság a légszennyezőt légszennyezettségi mérések elvégzésére kötelezheti a légszennyezettségi határértékek megtartásának ellenőrzése érdekében.
A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló, többször módosított 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 4. § (2) bekezdése értelmében új létesítmények esetében az 1.1. számú melléklet A) pontjában felsorolt, kiemelt jelentőségű légszennyező anyag tekintetében, a légszennyezettségi határérték megadásánál a tűréshatár nem vehető figyelembe.

Összességében az eljárásba bevont szakhatóságok, valamint a Felügyelőség szakértői a tevékenység létesítésének, és üzemeltetésének környezetre gyakorolt hatásait nem ítélték jelentősnek, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartották szükségesnek.

A fentiek alapján a Felügyelőség a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 71. § (1) bekezdése a) pontja, és a Rendelet 5. § (2) bekezdés dc) pontja értelmében, a Ket. 71. § (1) bekezdésére figyelemmel a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

Felhívom a figyelmet, hogy jelen határozat az I. pontban foglalt alapadatokkal meghatározott létesítmény továbbtervezésére jogosít. Amennyiben a tervezés, a megvalósítás során, vagy azt követően bármikor a tevékenység módosítását, bővítését tervezik, erről szóló részletes leírással kell megkeresni a Felügyelőséget annak megállapítására, hogy a változtatás milyen engedélyezési kötelezettséget von maga után.

A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 67. § (5) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján közzéteszi, továbbá a Rendelet 5. § (6) bekezdése alapján a határozatot, valamint az arról szóló közleményt megküldi az eljárásban részt vett önkormányzat jegyzőjének, aki köteles haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodni a közlemény közzétételéről.
A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) és 99. § (1) bekezdései biztosítják.
Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. számú melléklet I/43. pontja alapján állapítottam meg.

A fellebbezési eljárás díjának mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése írja elő.
A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg.

Jelen határozat – fellebbezés hiányában – a közléstől számított 16. napon jogerőre emelkedik.
A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni

Hozzászólások

Csak a regisztrált látogatók szólhatnak hozzá.
Kérjük, hogy jelentkezzen be vagy regisztráljon.

Powered by AkoComment 2.0!