HATÁROZAT

Az Üllő One 2008 Kft-nek (1051 Budapest, Váci u. 12. I/4.; továbbiakban: Környezethasználó) - a LAWAND Mérnöki Iroda Kft. (2013 Pomáz, Nyár u. 12.) útján benyújtott - kérelmére lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás alapján

megállapítom,

hogy az üllői, hatályos ingatlan-nyilvántartás szerint 3710-3716 hrsz-ú ingatlanokon, tervezett telekegyesítést követően vélelmezetten üllői 3710/2 helyrajzi számúként nyilvántartott ingatlanon Logisztikai Központ I. üteme („C” épület) és II. üteme („A” épület) létesítésének

nincs jelentős környezeti hatása. 

A tevékenység jogerős építési, illetve vízjogi létesítési engedély, majd az ezek alapján elkészült létesítményre vonatkozó jogerős használatbavételi, illetve vízjogi üzemeltetési engedély birtokában kezdhető meg. Az építési engedélyhez, és a használatbavételi engedélyhez szükséges a Felügyelőség szakhatósági állásfoglalása is.

forrás: Zöldhatóság 

I.
A tevékenységet jellemző adatok

A tevékenység helye:	az üllői, hatályos ingatlan-nyilvántartás szerint 3710-3716 hrsz-ú ingatlanokon, tervezett telekegyesítést követően vélelmezetten üllői 3710/2 helyrajzi számúként nyilvántartott ingatlanon
A tervezett beruházás célja:	logisztikai központ létesítése

 

Tervezett létesítmény, tevékenység rövid ismertetése:

Az Üllő Ipari Park területén, az M4 gyorsforgalmi út és a Zsaróka út közötti sávban vélelmezetten 190476 m²területen, 2 db csarnokot („A” és „C” jelű épület) terveznek építeni, összesen 79.710 m²területtel. A megvalósítást két ütemben kívánják lebonyolítani. 
Fő tevékenységként tárolást, raktározást kívánnak folytatni. Az épület fő funkciója fogyasztási cikkek átmeneti raktározása, pl. háztartási elektromos készülékek, irodai és háztartási elektronikai eszközök, építőanyagok, autóalkatrészek, háztartási vegyi áruk.

Parkolók száma:
I. ütem („C” épület) – 186 db személygépkocsi parkoló és 16 db tehergépkocsi parkoló
II. ütem („A” épület) 208 db személygépkocsi parkoló és 32 db tehergépkocsi parkoló

II.
Környezetvédelmi előírások

Vízvédelem szempontjából:

• A területen a tereprendezés és építkezés során a kitermelt talaj minőségét meg kell vizsgálni és a vizsgálati eredményeket dokumentálni kell. Az eredmények alapján dönthető el a kitermelt talaj elhelyezésének módja. Az építési engedélyezési eljárás során benyújtandó dokumentációkban a kitermelt talaj elhelyezésének lehetséges és választani kívánt módjait ismertetni kell. Az esetlegesen külső területről beszállított anyag paramétereit is dokumentálni kell (pl.: honnan származik, milyen összetételű).
• A raktározandó anyagok összetételének és tulajdonságainak figyelembevételével meg kell vizsgálni, hogy a tervezett raktárcsarnokok műszaki védelmének kialakítása szükséges-e. Amennyiben műszaki védelem szükséges és indokolt, abban az esetben az erre vonatkozó terveket (pl.: zsomp, peremmel ellátott vízzáró burkolat) az építési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell.
• A kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait.
• A tervezett vízjogi engedély köteles létesítmények megvalósításához (így csapadékvíz elvezetésére) vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelmekről és mellékleteikről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet szerint, figyelembe véve a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló, a többször módosított 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet előírásait.
• A csapadékvíz-elvezetés vízi létesítményeire vonatkozó vízjogi létesítési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell az alábbiakat, illetőleg meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:
  • A létesítmény csapadékvizeinek (térburkolatról, rakodótérről, illetve technológiai területről elfolyó szennyeződött csapadékvíz, valamint tetővizek) elvezetését, a tervezett megoldásokat (pl.: tisztító műtárgyak beépítése) részletesen ismertetni kell. A telepítendő technológiák és tevékenységek vonatkozásában a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően kell eljárni.
  • Az előtisztított csapadékvíz befogadójára a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 13. §-a szerint és a 4. számú melléklete tartalmi követelményeinek megfelelően elővizsgálatot kell végezni és benyújtani a csapadékvíz-elvezetés vízi létesítményeinek engedélykérelmével együtt.
  • A minőségvizsgálatokat, illetve a mintavételeket csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet végezheti. A mintavételi és laborvizsgálati jegyzőkönyveket a kiértékelt vizsgálati eredményekhez csatolni kell.
  • A talaj- és talajvíz-vizsgálatokat a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletben meghatározott vizsgálati szabványok szerint kell elvégezni.
  • A tárgyi területretalaj- és talajvíz-monitoring tervet kell készíteni és a csapadékvíz elvezetés vízi létesítményeinek engedélykérelmével együtt benyújtani.
  • A tervnek tartalmaznia kell a talajvízáramlásnak megfelelően tervezett monitoring pontok számát, helyét, kialakítását, üzemeltetési rendjét, vizsgált komponensek körét, gyakoriságát.
• A későbbi, csapadék vízelvezetési tervezésnél figyelembe veendő szempontok, feltételek:
  • A beépítésre szánt terület csapadék vízelvezetését egyszerre, egy ütemben kell megtervezni, a befogadó vízfolyás hidraulikai és vízminőségi terhelését a tervezés során vizsgálni kell.
  • A nem szennyeződő csapadékvizek helyszínen tartására pl. szikkasztására kell törekedni.
  • A csapadékvíz-elvezető rendszert a terület beépítésével egyidejűleg kell kiépíteni.
• Az érintett terület csatornázását elválasztott rendszer szerint kell biztosítani, a szennyvízcsatornába csapadékvíz bevezetése tilos!
• Az építési engedélyes dokumentációhoz – amennyiben a berendezés rendelkezik vele - csatolni kell, a beépítésre szánt előkezelő berendezések építőipari műszaki engedélyét vagy annak CE megfelelőségi jelölését tartalmazó dokumentumot.
• Az építési engedélyezési eljárás során csatolni kell a csatornahálózat üzemeltetőjének befogadói nyilatkozatát.

Zaj- és levegővédelmi szempontból:

• Az építési engedélyezési dokumentációhoz a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló284/2007.(X.29.) Korm. rendelet 9. § (6) bekezdésében előírt, 2. számú melléklet szerinti zaj elleni védelemről szóló munkarészt kell készíteni.
• A létesítmény telekhatárán belüli parkolásából, gépjárműmozgásából származó együttes zaj nem haladhatja meg a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításárólszóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. mellékletében előírt zajterhelési határértékeket, a hatályos helyi építési szabályzat szerinti területi besorolásokkal összhangban. A zajterhelési határértékek teljesülését az építési engedélyezési dokumentációban műszaki számításokkal bizonyítani kell.
• A zajárnyékoló létesítmény terveit az építési engedélyezési dokumentációhoz csatolni kell.
• A logisztikai központhoz tartozó közúti forgalomból származó zaj csökkentése és a  zajvédelmi követelmények teljesítése érdekében a kertvárosias lakóterület zajvédelme érdekében a lakóingatlanok és az út közötti területen 2,0 m magas zajárnyékoló létesítményt kell elhelyezni.
• Amennyiben a szervizút megépül, úgy a zajárnyékoló falat a Zsaróka út-szervizút kereszteződés és a Zsaróka út-Gyömrői út kereszteződés között kell megépíteni.
• A zajárnyékoló falak kialakítását és elhelyezését az érintett ingatlanok tulajdonosaival és a közműkezelőkkel egyeztetni kell.
• Az építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zajterhelés csökkentése érdekében a zajosabb gépeket és eszközöket a lakóterülettől távolabbi munkaterületen kell elhelyezni és működtetni. Éjszakai munka végzése esetén a zajterhelési határértékek teljesülését műszaki számításokkal kell igazolni.
• Amennyiben megépül a dokumentációban szereplő szervizút, a jelenlegi Zsaróka út felőli megközelítés helyett a telephely megközelítését a szervizút felől kell lebonyolítani.

Természetvédelmi szempontból:

Környezetbe illő festés, illetve növénytakarás alkalmazásával törekedni kell a létesítmények tájbaillesztésére.

Hulladékgazdálkodási szempontból:

• A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni.
• Az építkezés során be kell tartani az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben előírtakat. Az építési és használatbavételi engedélyezéshez szakhatósági hozzájárulás csak a kért dokumentációk (az építési hulladék terv és nyilvántartó lap, a keletkezett építési-bontási hulladékok szakszerű elszállíttatásának igazolása, valamint a hulladékot kezelő átvételi igazolása, továbbá a majdani üzemelés során keletkező hulladékok elszállítására kötött szerződések másolata) benyújtása után adható.
• Az építés során keletkező hulladékokat hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szállító szállíthatja el és arra engedéllyel rendelkező kezelőnek adhatók át (hasznosításra, ártalmatlanításra).
• A tervezett létesítményben biztosítani kell a hulladékok szelektív gyűjtését. A tervezett építmény használata során keletkező hulladékot a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell gyűjteni, és további kezelésre csak hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni.
• Minden a tevékenység során keletkező veszélyes, valamint nem veszélyes hulladékról naprakész nyilvántartást kell vezetni, figyelembe véve a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet és a környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet előírásait.
• A hulladékok kezelésénél be kell tartani a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, illetve a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait.

III.
Szakhatósági előírások

Üllő Város Önkormányzatának Jegyzője 3482-4/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában tett kikötése:

A dokumentáció 6.2.3.4. „Vízminőség-védelmi monitoring” pontjában javasolt ellenőrző rendszert, pontosabban az olajfogókról lejövő csapadékvizek bevezetési pontjánál az 1 db talajvízfigyelő kutat a beruházás során ténylegesen telepíteni kell.

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 460/5494/3/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában tett kikötése:

Az érintett terület a kulturális örökség védelméről szóló, módosított 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) 7. § 17. pontja szerint régészeti érdekű terület, mert a beruházás által érintett terület közelében régészeti lelőhelyek találhatók.
A tárgyi helyrajzi számú helyszínen, a közeljövőben gázvezeték kiváltás várható. Az ekkor szakfelügyeletet ellátó régész véleménye segíthet tisztázni a tárgybeli terület régészeti érintettségét.
Amennyiben váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a Kötv. 24. §-ában foglaltak szerint a munkákat azonnal abba kell hagyni, az emléket vagy leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni és a helyszín, illetve a lelet őrzéséről gondoskodni kell. Mindemellett értesíteni kell a területileg illetékes Pest megyei Múzeumok Igazgatóságát (2000 Szentendre, Fő tér 6.) és a további munkálatokról egyeztetés szükséges a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal.

Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete 17041-2/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában tett kikötései:

• A termőföld védelmének érdekében a felső humusztakaró réteget a letermelés során külön talajdepóniákba kell tárolni. A depóniákat gondozni, az allergizáló gyomnövényeket irtani kell.
• A parkoló-felületekről összegyűjtött (szennyeződhető) csapadékvizeket olajleválasztó és iszapfogó műtárgyon keresztülvezetve kell megtisztítani, és a tetőkről származó, nem szennyeződhető csapadékvizekkel együtt a szikkasztó medencébe, illetve a befogadóba juttatni. Az előkezelt víz minőségének ellenőrzéséhez az olajfogó műtárgy előtt és után mintavételi helyeket kell kialakítani. A csapadékvíz-szikkasztás földtani közegre és a talajvízre gyakorolt hatásának ellenőrzéséhez monitoring-rendszert kell kialakítani és üzemeltetni.
• Az építkezés során por szennyezheti a levegőt, amely ellen szükség esetén portalanítással (locsolással) kell védekezni.
• A létesítmény kivitelezésénél és üzemeltetésénél mindenképpen törekedni kell a kevésbé zajos gépészeti, és technológiai berendezések használatára, illetve fokozottan oda kell figyelni a legközelebbi lakóépületek környezetében jelentkező zajterhelés mértékére. A dokumentációban szereplő zajárnyékoló falat meg kell építeni.
• A létesítmény építése és működtetése során a keletkezett hulladékok, veszélyes hulladékok megfelelő gyűjtéséről és ártalmatlanításáról jellegüknek megfelelő módon kell gondoskodni. A hulladékok, veszélyes hulladékok a telephelyen nem halmozódhatnak fel, azok elszállításáról rendszeresen gondoskodni kell. A hulladékokat csak erre jogosult, engedéllyel rendelkező szakcégekkel lehet elszállíttatni.
• Az építkezésen, illetve a logisztikai központban foglalkoztatott dolgozók számára ivóvízellátást, szociális helyiségeket, elsősegélynyújtáshoz szükséges felszereléseket és ismereteket folyamatosan kell biztosítani.
• Az egyes raktárak tervezése és kialakítása során a raktározni kívánt anyagok mennyiségét, tulajdonságait figyelembe kell venni.
• Vegyi anyagok tárolása, raktározása esetén a veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel végzett tevékenységet a tevékenység megkezdése előtt be kell jelenteni az ÁNTSZ Dabasi, Gyáli Kistérségi Intézetéhez. A veszélyes anyagokkal, illetőleg a veszélyes készítményekkel foglalkozásszerűen végzett tevékenység csak a felhasznált anyag vagy készítmény adatait tartalmazó biztonsági adatlap birtokában kezdhető meg.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság KA6928/3/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában tett kikötése:

A tervezett létesítmény közútkapcsolatához, belső úthálózatához és parkolóihoz a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól engedélyt kell kérni.

IV.
Egyéb előírások

Megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke jelen eljárásban 250.000 Ft.

E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 125.000 Ft, amelyet a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni.

Indokolás

A Környezethasználó – meghatalmazással igazolt képviselője és egyben tervezője, a LAWAND Mérnöki Iroda Kft. útján benyújtott – 2008. szeptember 18.napján, illetőleg 2008. október 1. napján módosított kérelmében előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását kezdeményezte az üllői, hatályos ingatlan-nyilvántartás szerint 3710-3716 hrsz-ú ingatlanokon, tervezett telekegyesítést követően vélelmezetten üllői 3710/2 helyrajzi számúként nyilvántartott ingatlanon létesítendő Logisztikai Központ I. („C” épület) és II. („A” épület) építési ütemeire  vonatkozóan.
[Az eredeti kérelmet az Üllő One 2008 Kft. az Üllő Two 2008 Kft-vel (1051 Budapest, Váci u. 12. I/4.) együtt nyújtotta be, amelyben egyetemleges környezethasználókként kezdeményeztek előzetes vizsgálati eljárást a I. és II. ütemek mellett a III. - az üllői, hatályos ingatlan-nyilvántartás szerint 3717-3724 hrsz-ú ingatlanokon, tervezett telekegyesítést követően vélelmezetten üllői 3710/3 helyrajzi számúként nyilvántartott, ingatlanon megvalósuló - ütemre („B” épület) is.]

A Felügyelőség megállapította, hogy a dokumentáció szerint tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. számú mellékletének 140. pontja alapján a Felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység.

A Környezethasználó a 250.000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat lerótta.

A Felügyelőség a kérelem, és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően, a Rendelet 3. § (3) bekezdése értelmében, a hivatalában és a honlapján közzétette az eljárásról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a tervezett létesítmény helye szerinti Üllő Város Önkormányzata Jegyzőjének.

A Felügyelőség – figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltakra – megkereste a Rendelet 4. § (1) bekezdése és 12. számú melléklete alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat.

A Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Szövetség (a továbbiakban: Levegő Munkacsoport) az eljárásba 2008. augusztus 26. napján kelt és Felügyelőséghez 2008. augusztus 27. napján érkezett levelével ügyféli bejelentkezést nyújtott be. A KTVF: 40293-12/2008. számon az eljárásba való bejelentkezést elfogadta a Felügyelőség.
A Felügyelőségre a Levegő Munkacsoport a tárgyi előzetes vizsgálati dokumentációra vonatkozóan írásos észrevételt nyújtott be.
Álláspontja szerint a nyilvánosság és a környezetvédelmi szervezetek jogait korlátozza a Felügyelőség, amennyiben környezeti hatásvizsgálat nélkül megadja a beruházás számára a kért engedélyeket.
Továbbá a dokumentációban részletezettek hiányosságaként a következő környezetvédelmi elemekre és az ahhoz kapcsolódó szakterületekre vonatkozólag problémaként vetette fel a víz-, szennyvízelvezetés, zajvédelem, természetvédelem, közúti fejlesztések, örökségvédelem, építési szabályozás, hulladékkezelés kérdésköreit.
A Felügyelőség a benyújtott észrevételre a következő szakmai megállapításokat tette:
A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 34. § (1) bekezdés c) pontja alapján a felügyelőség állami alaptevékenysége körében véleményezi a helyi építési szabályzatokat, valamint a településrendezési terveket. A helyi tervekre adott véleményünk nem kötelező érvényű az önkormányzatok számára, továbbá a helyi építési szabályzat betartása, illetve betartatása az építésügyi hatóság feladata [37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 29. § (2) bekezdés d) pontja].
A termőföld más célú hasznosítása során a Felügyelőségnek a tájvédelmi szakhatósági hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárásokról szóló 166/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet 1-2. § alapján tájvédelmi szakhatósági hatásköre van. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény előírásait a földhivatal érvényesíti határozatában.
A Levegő Munkacsoportnak a termőföld mennyiségi védelmére vonatkozó felvetései táj- és természetvédelmi hatáskört nem érintenek.

Üllő város csatornahálózatának kialakítása során a három településről (Gyál, Vecsés, Üllő, mely összefüggő csatornahálózatot alkot) összességében 14.400 m³/d kapacitással számoltak. Jelenleg a három településnek 8.000 m³/d kapacitásra van megállapodása a befogadó Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. részéről, melyből Üllő 1500 m³/d kapacitással rendelkezik. Tekintettel arra, hogy a település 2007. évi adatai alapján (a jelenlegi ~80-90 %-os csatornázottság mellett) a kibocsátott szennyvíz mennyisége 360.668 m³/év azaz ~968 m³/d volt, megállapítható, hogy a település rendelkezik szabad kapacitással.

A beruházónak a viziközmű szolgáltatóval kötött szerződését a Felügyelőség nem jelen eljárásban ellenőrzi, hanem az építési vagy vízjogi engedélyeztetésnél. A Felügyelőség rendelkezésére álló adatok szerint a tárgyi területen kizárólag kommunális jellegű szennyvíz fog keletkezni.

Jelen döntés továbbtervezésre jogosító, elvi jellegű engedély, ellentétben az észrevételben előadottakkal nem az aarhusi egyezményben foglalt jogokat korlátozó engedélyek kiadására került sor.

A szakhatósági állásfoglalások beérkezését, valamint az előzetes vizsgálati dokumentáció szakmai értékelését követően, a Rendelet 4. § (2) bekezdése értelmében a Felügyelőség 2008. szeptember 16. napján tárgyalást tartott. A tárgyaláson a Felügyelőség ismertette a megkeresett szakhatóságok állásfoglalásait.

Üllő Város Önkormányzatának Jegyzője a 3482/2008. számon szakhatósági hozzájárulást adott, majd azt - a kérelem módosítását követően és arra vonatkozóan - 3482-4/2008. számú állásfoglalásával módosította, és az előzetes környezeti vizsgálati dokumentációban foglaltakat kikötéssel elfogadta. Kikötését a rendelkező részbe foglaltam. Előadta, hogy a tárgyban szereplő logisztikai központ előzetes vizsgálati dokumentáció szerinti kialakítása megfelel Üllő Város 23/2006. (IX. 08.) számú Ö.K. rendelettel elfogadott szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 460/5494/3/2008. számon adott szakhatósági állásfoglalásában hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek, a tevékenységgel kapcsolatosan örökségvédelmi szempontból tett észrevételeit a rendelkező részbe foglaltam.

Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete 17041-2/2008. számon adott szakhatósági állásfoglalásában hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek, közegészségügyi szempontból az engedély kiadásához kikötéssekkel hozzájárult, melyeket a rendelkező részbe foglaltam.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság KA/6928/4/2008. számon adott szakhatósági állásfoglalásával a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet által előírt közlekedési munkarészek, illetve az Állami Autópálya Kezelő Zrt. 128573/2008-ÁAK-FHO-962/2 számú, 2008. augusztus 25-én kelt közútkezelői hozzájárulása és Üllő Polgármesteri Hivatal 3269/2008. számú, 2008. augusztus 4-én kelt közútkezelői hozzájárulása alapján Üllő, 3710/2 hrsz-ú ingatlanon logisztikai központ építéséhez kikötéssel hozzájárult, amelyet a rendelkező részbe foglaltam.

Üllő Város Önkormányzatának Jegyzője 3482-2/2008. számú levelében tájékoztatott, hogy a közleményt kihirdetéssel közzé tette. Az eljárással kapcsolatosan észrevétel nem érkezett.

Külön-külön az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl - a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség:

Vízvédelem szempontjából:
A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. §-a értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet, és úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát.

A területi csapadékvíz-elvezető rendszert ki kell építeni, mely csak vízjogi létesítési engedély birtokában kezdhető meg ill. folytatható.

Természetvédelmi szempontból:
A tervezett beruházás országos jelentőségű védett vagy védelemre tervezett természeti területet, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területet nem érint.

Felhívom a figyelmet arra, hogy a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 7. § (2) bekezdés a) pontja szerint „A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről”.

Az előzetes vizsgálati dokumentációban előírtak szerint a logisztikai központ kialakítása és üzemeltetése - a rendelkező részbe foglalt kikötés betartása mellett - természet- és tájvédelmi érdeket nem sért.

Hulladékgazdálkodási szempontból:
Hulladékgazdálkodással kapcsolatos előírásaimat a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet és a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet alapján írtam elő.

Zajvédelmi és levegőtisztaság-védelmi szempontból:
A előzetes vizsgálati dokumentáció 6.2.5. Zaj és rezgés fejezetében leírtak szerint a létesítendő logisztikai központ telekhatárától É-ÉK-i irányban Gyömrő és Maglód települések határáig nincs zajtól védendő terület és épület. Nyugati irányban 650-700 m-re a Zsaróka út mellett a „SPAR logisztikai központ” és erdőterület, D-i irányban 110 m-re Üllő településen, Maglódi és Akácfa utcai lakóépületek, 60 m-re az Árvácska utcai lakóépületek találhatók. K-i és DK-i irányban nincs zajtól védendő terület. A tervezett logisztikai központ megközelítése az új 4. számú főúton, a 4603 jelű összekötő úton és a Zsaróka úton történik. A Zsaróka út ÉK-i oldalán gazdasági terület, a 4603. jelű út mellett telephelyek, a Zsaróka út D-DK-i oldalán 10-15 m széles növénysáv, majd az Árvácska utca 1-81. szám alatti lakóházak találhatók, melynek zajtól védendő homlokzatai 10-15 m-re húzódnak az úttól. Az előzetes számítások alapján a rakodóállásoktól származó zaj észlehető lesz a védendő homlokzatok előtt. A szállítási, fuvarozási tevékenység a számítások alapján 3 dB mértékű járulékos zajterhelés-változást okoz.

Tájékoztatásul közlöm, hogy a rakodástól származó zaj csökkentése érdekében a létesítmény Zsaróka úttal párhuzamos oldalán a „B” jelű épülethomlokzati vonalában, min 2,0 m magas zajárnyékoló létesítményt szükséges kialakítani.

A módosított engedélykérelem alapján megépülő I. és II. ütem forgalmi vonzata nem jelentős, a környezeti levegő minőségét nem fogja számottevően megváltoztatni. A később tervezett III. ütemmel együtt a forgalmi változás jelentősnek minősül, ezért kell a később benyújtandó dokumentációnak szabványos alaplégszennyezettségen alapuló számításokkal bizonyítani a levegőminőségi megfelelősséget.

A későbbiekben benyújtandó III. ütem előzetes vizsgálatának elbírálásához 30 napos szabványos alap-légszennyezettség mérésre van szükség nitrogén-oxidok és szálló por légszennyező komponensekre vonatkozóan. A méréseknek ki kell terjedniük fűtési és nem fűtési szezonra. A levegőtisztaság-védelmi számításokat a mérési adatokra kell alapozni.

Felhívom a figyelmet arra, hogy a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 7. § (4) bekezdése szerint „A környezetvédelmi hatóság a légszennyezőt légszennyezettségi mérések elvégzésére kötelezheti a légszennyezettségi határértékek megtartásának ellenőrzése érdekében, valamint új létesítmények esetén az engedélyezéshez szükséges alaplégszennyezettség megállapítása érdekében, amennyiben az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat keretében nem áll rendelkezésre adat, vagy az nem kellő részletességű. A méréseket a környezetvédelmi hatóság által jóváhagyott mérési terv alapján kell végezni”.

Összességében az eljárásba bevont szakhatóságok, valamint a Felügyelőség szakértői a tevékenység létesítésének, és üzemeltetésének környezetre gyakorolt hatásait nem ítélték jelentősnek, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartották szükségesnek.

A fentiek alapján a Felügyelőség a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 71. § (1) bekezdése a) pontja, és a Rendelet 5. § (2) bekezdés dc) pontja értelmében, a Ket. 71. § (1) bekezdésére figyelemmel a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

Felhívom a figyelmet, hogy jelen határozat az I. pontban foglalt alapadatokkal meghatározott létesítmény továbbtervezésére jogosít. Amennyiben a tervezés, a megvalósítás során, vagy azt követően bármikor a tevékenység módosítását, bővítését tervezik, erről szóló részletes leírással kell megkeresni a Felügyelőséget annak megállapítására, hogy a változtatás milyen engedélyezési kötelezettséget von maga után.

A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 67. § (5) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján közzéteszi, továbbá a Rendelet 5. § (6) bekezdése alapján a határozatot, valamint az arról szóló közleményt megküldi az eljárásban részt vett önkormányzat jegyzőjének, aki köteles haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodni a közlemény közzétételéről.

A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) és 99. § (1) bekezdései biztosítják.

Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. számú melléklet I/43. pontja alapján állapítottam meg.

A fellebbezési eljárás díjának mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése írja elő.
A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletállapítja meg.

Jelen határozat – fellebbezés hiányában – a közléstől számított 16. napon jogerőre emelkedik.
A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni

Hozzászólások

Csak a regisztrált látogatók szólhatnak hozzá.
Kérjük, hogy jelentkezzen be vagy regisztráljon.

Powered by AkoComment 2.0!