Határozat
hírek - 2008. augusztus 19.

HATÁROZAT

A Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. (2060 Bicske, Spar út 0326/1 hrsz.; továbbiakban: Környezethasználó) megbízásából, a LAWAND Mérnöki Iroda Kft. (1031 Budapest, Vizimalom sétány 8.) kérelmére lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás alapján

megállapítom,

hogy az üllői 3664/16 és 021/8 hrsz-ú ingatlanokon létesítendő SPAR Logisztikai Központ rétegvíz-bázisú ipari hűtővízellátásának

nincs jelentős környezeti hatása.

A tevékenység jogerős építési, illetve vízjogi létesítési engedély, majd az ezek alapján elkészült létesítményre vonatkozó használatbavételi, illetve vízjogi üzemeltetési engedély birtokában kezdhető meg. Az építési engedélyhez, és a használatbavételi engedélyhez szükséges a Felügyelőség szakhatósági állásfoglalása is.

I.
A tevékenységet jellemző adatok

Tervezett létesítmény, tevékenység rövid ismertetése:

A SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. az üllői 3664/16 hrsz-ú ingatlanon logisztikai központ és raktárbázis megvalósítását tervezi. A létesítéshez KTVF: 5876-13/2007. számon érvényes előzetes környezeti vizsgálatot lezáró határozattal rendelkezik.
A létesítmény hűtését kutakból termelt rétegvízzel tervezik megoldani. A termelőkutak az üllői 3664/16 ingatlanon kialakítandó raktárbázis területén létesülnek, a felmelegedett hűtővizet pedig az üllői 021/8 hrsz-ú ingatlanon kívánják a termelt rétegbe visszatáplálni.
A hűtővízellátást biztosító vízi létesítmények:

• 6 db, kb. 95 m talpmélységű termelőkút a 3664/19 hrsz-ú ingatlanon (EB-1 – EB-6 jelűek);
• 8 db, kb. 95 m talpmélységű nyeletőkút a 021/8 hrsz-ú ingatlanon (SB-1 – SB-8 jelűek);
• Kb. 5110 m hosszú – teljes egészében közterületen haladó – szállítóvezeték összekötő vezetékként a termelő és a nyeletőkutak között (dupla2x PE100 A355-10);
• Vízvezeték hálózat a 3664/19 hrsz-ú ingatlanon (PE100 A160-10, teljes hossza 2162m és PE100 A315-10, teljes hossza 87 m);
• Elosztóvezetékek a 021/8 hrsz-ú ingatlanon (PE100 A160-10, teljes hossza 1710 m).

A rétegvíz-bázisú ipari hűtővízellátás vízbázisát képező kutak EOV koordinátái:

II.
Környezetvédelmi előírások

• Felszín alatti víz védelme szempontjából:
• A termálvizet, hőenergiájának hasznosítása után a tároló hévíz-rezervoirba kell visszasajtolni.
• A tevékenység során a földtani közeg és a felszín alatti vizek minősége nem veszélyeztethető. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (továbbiakban: Favr.) 8. §-a értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében a tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet és úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát. Ennek érdekében monitoring-rendszer kialakítása szükséges, mellyel a termelt réteg nyomásviszonyait, vízminőségét és hőmérsékletét, illetve az üzemeltetés során bekövetkezett változásokat lehet nyomon követni. A monitoring-rendszer terveit a geotermikus rendszer vízjogi létesítési engedélyezéséhez benyújtandó tervdokumentációhoz kell mellékelni.
• A kutakat és a termálvíz továbbítására kialakítandó csőhálózatot, a visszasajtoló berendezést úgy kell kialakítani, hogy a felhasznált és visszasajtolásra kerülő víz ne szennyeződjön. A tevékenység hosszú távon sem okozhat környezetszennyezést (az értékek a Favr. 3. § szerinti „B” szennyezettségi határértéket nem haladhatják meg).
• A fúrás során gondoskodni kell a felszíni vizek szakszerű kizárásáról, valamint a különböző vízadó szintek kommunikációjának megakadályozásáról.
• A fúrás kivitelezése során zárt rendszerű, gödörmentes iszapkezelési technológiát kell alkalmazni.

• Természetvédelmi szempontból:
• A kiviteli tervek elkészítése során törekedni kell a létesítmények tájba illesztésére, ahol ez lehetséges, környezetbe illő festéssel, illetve növénytakarással. A növénytelepítés során elsősorban a táji adottságoknak megfelelő, őshonos fa- és cserjefajokat kell ültetni.
• A vezetékek fektetésekor a kitermelt talajt az eredeti rétegrend szerint kell visszatölteni.

• Hulladékgazdálkodási szempontból:
• A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni.
• Az építkezés során be kell tartani az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben előírtakat. Az építési és használatbavételi engedélyezéshez szakhatósági hozzájárulás csak a kért dokumentációk (az építési hulladék terv és nyilvántartó lap, a keletkezett építési-bontási hulladékok szakszerű elszállíttatásának igazolása, valamint a hulladékot kezelő átvételi igazolása, továbbá a majdani üzemelés során keletkező hulladékok elszállítására kötött szerződések másolata) benyújtása után adható.
• Az építés során keletkező hulladékokat hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szállító szállíthatja el és arra engedéllyel rendelkező kezelőnek adhatók át (hasznosításra, ártalmatlanításra).
• A tervezett létesítményben biztosítani kell a hulladékok szelektív gyűjtését. A tervezett építmény használata során keletkező hulladékot a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell gyűjteni, és további kezelésre csak hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni.
• A veszélyes hulladék gyűjtőhely kialakításának meg kell felelnie a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásainak.
• Minden a tevékenység során keletkező veszélyes, valamint nem veszélyes hulladékról naprakész nyilvántartást kell vezetni, figyelembe véve a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet és a környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet előírásait.
• A hulladékok kezelésénél be kell tartani a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, illetve a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait.

III.
Szakhatósági előírások

Üllő Város Önkormányzatának Jegyzője 3188/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában tett kikötése:

A tervezett beruházás nem veszélyeztetheti Üllő vízbázisának védőterületét.

IV.
Egyéb előírások

A KTVF: 5876-13/2007. számon kiadott előzetes környezeti vizsgálatot lezáró határozat változatlan tartalommal érvényben és hatályban marad.

Megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke jelen eljárásban 250.000 Ft.

E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 125.000 Ft, amelyet a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni.

Indokolás

A Környezethasználó megbízásából a LAWAND Mérnöki Iroda Kft. benyújtotta a “SPAR Logisztikai Központ” üllői 3664/16 és 021/8 hrsz-ú ingatlanokon létesítendő, rétegvíz-bázisú ipari hűtővízellátásának előzetes vizsgálati dokumentációját.

A Felügyelőség megállapította, hogy a dokumentáció szerint tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. számú mellékletének 134. pontja alapján a Felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység.

A Környezethasználó a 250.000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat lerótta.

A Felügyelőség a kérelem, és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően, a Rendelet 3. § (3) bekezdése értelmében, a hivatalában és a honlapján közzétette az eljárásról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a tervezett létesítmény helye szerinti Üllő Város Önkormányzata Jegyzőjének.

A Felügyelőség – figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltakra – megkereste a Rendelet 4. § (1) bekezdése és 12. számú melléklete alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat.

Üllő Város Önkormányzatának Jegyzője 3188/2008. számú állásfoglalásában kikötéssel járult hozzá az engedélyhez, kikötését a rendelkező rész tartalmazza. Az előzetes környezeti vizsgálattal kapcsolatban egyéb észrevételt nem tett, az abban foglaltakat elfogadta.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 460/1265/4/2008. számon adott szakhatósági állásfoglalásában hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek, a tevékenységgel kapcsolatosan örökségvédelmi szempontból kifogást nem emelt.

Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete 13724-2/2008. számon adott szakhatósági állásfoglalásában hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek, közegészségügyi szempontból az engedély kiadásához hozzájárult.

A Budapesti Bányakapitányság BBK/2464/2/2008. számon adott szakhatósági állásfoglalásában a tevékenységgel kapcsolatosan földtani és bányászati szempontból kifogást nem emelt.

Üllő Város Önkormányzatának jegyzője 3188-2/2008. számú levelében tájékoztatott, hogy a közleményt kihirdetéssel közzé tette. Az eljárással kapcsolatosan észrevétel nem érkezett.

A szakhatósági állásfoglalások beérkezését, valamint az előzetes vizsgálati dokumentáció szakmai értékelését követően, a Rendelet 4. § (2) bekezdése értelmében a Felügyelőség 2008. augusztus 6. napján tárgyalást tartott. A tárgyaláson a Felügyelőség ismertette a megkeresett szakhatóságok állásfoglalásait.

A Felügyelőség a tervezett beruházásra, és annak környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl - az alábbi megállapításokat, értékeléseket teszi:

Vízvédelem szempontjából:
Megállapításra került, hogy a tervezett környezethasználatnak nincs jelentős környezeti hatása vízvédelmi szempontból. Előírásaimat a Favr. 10. § (1) bekezdése, a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról szóló 379/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet IV. fejezete, illetve a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján tettem meg.

Tájékoztatásul közlöm, hogy az érintett terület szennyeződés-érzékenysége – a Favr. 7. §-a és 2. számú melléklete, valamint a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM  rendelet szerint - felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny terület, valamint felszín alatti víz minőség-védelmi szempontból érzékeny terület.

Természetvédelmi szempontból:
A beruházással érintett ingatlanok országos jelentőségű védett vagy védelemre tervezett természeti területet, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területet nem érintenek. Az előzetes vizsgálati dokumentációban előírtak szerint a tervezett termelő és visszasajtoló létesítmény kialakítása és üzemelése - a fenti kikötések betartása mellett - természet- és tájvédelmi érdeket nem sért.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 7. § (2) bekezdés a) pontja szerint „A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről” .

Felhívom a Környezethasználó figyelmét, hogy amennyiben a beruházás erdő vagy fásítás területén fakivágással jár, ahhoz a Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal előzetes hozzájárulása szükséges. Abban az esetben, ha a fa az út tartozéka, akkor a területileg illetékes Közútkezelő Hatóság engedélyét kell kérni a fakivágáshoz.

Hulladékgazdálkodási szempontból:
Hulladékgazdálkodással kapcsolatos előírásaimat a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet és a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet alapján írtam elő.

Zajvédelmi és levegőtisztaság-védelmi szempontból:
Az előzetes vizsgálati dokumentációban leírtak szerint a tervezett termelő és viszasajtoló létesítmény kialakítása és üzemelése várhatóan nem fogja meghaladni a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendeletben előírt zajterhelési határértékeket, ezért zajvédelmi kikötés nem indokolt.
A vízellátással és használtvíz visszanyeletéssel kapcsolatos tervezett tevékenység levegővédelmi szempontból megfelel a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet előírásainak.

Összességében az eljárásba bevont szakhatóságok, valamint a Felügyelőség szakértői a tevékenység létesítésének, és üzemeltetésének környezetre gyakorolt hatásait nem ítélték jelentősnek, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartották szükségesnek.

A fentiek alapján a Felügyelőség a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 71. § (1) bekezdése a) pontja, és a Rendelet 5. § (2) bekezdés dc) pontja értelmében, a Ket. 71. § (1) bekezdésére figyelemmel a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

Felhívom a figyelmet, hogy jelen határozat az I. pontban foglalt alapadatokkal meghatározott létesítmény továbbtervezésére jogosít. Amennyiben a tervezés, a megvalósítás során, vagy azt követően bármikor a tevékenység módosítását, bővítését tervezik, erről szóló részletes leírással kell megkeresni a Felügyelőséget annak megállapítására, hogy a változtatás milyen engedélyezési kötelezettséget von maga után.

A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 67. § (5) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján közzéteszi, továbbá a Rendelet 5. § (6) bekezdése alapján a határozatot, valamint az arról szóló közleményt megküldi az eljárásban részt vett önkormányzat jegyzőjének, aki köteles haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodni a közlemény közzétételéről.

A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) és 99. § (1) bekezdései biztosítják.

Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet kérelem benyújtásakor hatályos 1. számú melléklet I/43. pontja alapján állapítottam meg.

A fellebbezési eljárás díjának mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése írja elő.
A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletállapítja meg.

Jelen határozat – fellebbezés hiányában – a közléstől számított 16. napon jogerőre emelkedik. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni