Határozat
hírek - 2008. augusztus 01.

HATÁROZAT

Az AXIÁL Javító, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (6500 Baja, Szegedi út 147.mint Környezethasználó)részére a Kovács Diána (2120 Dunakeszi, Dr. Kemény Ferenc 29/B.) által készített előzetes vizsgálati dokumentáció, a szakhatóságok állásfoglalásai, valamint az egyeztető tárgyaláson elhangzottak alapján

megállapítom,

hogy az Üllő, 3637/13 hrsz. alatt létesítendő kereskedelmi és szolgáltató telephely megvalósításának és üzemeltetésének

jelentős környezeti hatása nincs.

A létesítmények kivitelezése vízjogi létesítési, valamint az illetékes építéshatóságoktól beszerzett építési engedélyek jogerőre emelkedése után kezdhető meg. Az ezek alapján elkészült létesítmények jogerős vízjogi üzemeltetési, illetve használatbavételi engedélyek birtokában működtethetőek. A Felügyelőség a továbbiakban vízjogi engedélyező hatóságként, építésügyi szakhatóságként vesz részt a tevékenységre vonatkozó eljárásokban.

I.
A tervezett tevékenységet jellemző alapadatok:

A tervezett tevékenység célja: Ajelenleg beépítetlen területen olyan kereskedelmi és szolgáltató telephelyet hoznak létre, mely funkciói közt szerepel a gépeladás, alkatrészellátás, szervízszolgáltatás, használt gép adásvétel.

A tervezett létesítmény leírása:
A központi épület a földszinti raktár és üzlet részből, valamint két szintet magába foglaló iroda részből áll. Az épület fő része a raktárcsarnok. A földszinten kerül elhelyezésre a kiskereskedelmi üzlet, a bemutatóterem és a kapcsolódó irodák, a szerviz, a gépjármű mosó és a gyakorlati oktatóterem. Az első emeleten kapnak helyet az irodák. A második emeleten 2 fős apartmanokat létesítenek a Környezethasználó munkatársai számára.
A létesítmény megközelítése a 4-es úttal párhuzamos szervizútról történhet.

II.
A tevékenység megkezdéséhez, egyéb engedélyek megszerzéséhez szükséges szempontok és feltételek:

• A hulladékgazdálkodásról szóló, módosított 2000. évi XLIII. törvényben foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni.

• Az építkezés során be kell tartani az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben előírtakat.

• Az építés során keletkező hulladékokat érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szállító szállíthatja el és arra érvényes engedéllyel rendelkező kezelőnek adhatók át (hasznosításra, ártalmatlanításra).

• A tervezett létesítményben biztosítani kell a hulladékok szelektív gyűjtését. Az építési engedélyezési dokumentációban be kell mutatni ennek tervezett rendszerét, a szükséges létesítményeket, és a hulladékkezelő partnereket. A tervezett építmény használata során keletkező hulladékot a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell gyűjteni, és további kezelésre csak érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni.

• A tevékenységből keletkező és visszamaradó veszélyes és nem veszélyes hulladékok ártalmatlanításra, hasznosításra történő átadása csak az adott hulladékokra érvényes kezelési engedéllyel rendelkező vállalkozásnak történhet. A kezelési engedély meglétéről a hulladék átadását megelőzően a Környezethasználónak meg kell győződnie.

• Minden a létesítés és a tevékenység során keletkező veszélyes, valamint nem veszélyes hulladékról naprakész nyilvántartást kell vezetni, figyelembe véve a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet és a környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet előírásait.

• A hulladékok kezelésénél be kell tartani a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, illetve a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait. A tervezett üzemi gyűjtőhely működési szabályzatát véleményezésre meg kell küldeni a Felügyelőségnek a használatbavételi engedélykérelemmel egyidejűleg.

• A tevékenysége során bekövetkező rendkívüli eseményekről, a megtett intézkedésekről és azok eredményéről a Felügyelőséget 8 napon belül, írásban értesíteni kell.

• Az építési eljárásban benyújtandó dokumentációban a létesítmény csapadékvizeinek (parkolóból, térburkolatról, rakodótérről, illetve technológiai területről elfolyó szennyeződött csapadékvíz, valamint tetővizek) elvezetését, a tervezett megoldásokat (pl.: tisztító műtárgyak beépítése) részletesen ismertetni kell. A telepítendő technológiák és tevékenységek vonatkozásában a felszín alatti vizek védelméről szóló, módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően kell eljárni.

• A kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló, módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait.
  • A parkolóból, térburkolatról származó előtisztított csapadékvíz-elhelyezést a Felügyelőséggel engedélyeztetni kell. A tisztító berendezés típusától függően lefolytatandó eljárás során benyújtandó vízjogi engedélykérelemnek vagy kibocsátási engedélykérelemnek tartalmaznia kell az alábbiakat:
  • Az előtisztított csapadékvíz befogadójára a felszín alatti vizek védelméről szóló, módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 13. § szerint és a 4. számú melléklet tartalmi követelményeinek megfelelően elővizsgálatot kell végezni és a Felügyelőség részére benyújtani a vízjogi engedélykérelem vagy kibocsátási engedélykérelem részeként.
  • Az elővizsgálati dokumentációnak tartalmaznia kell egy alapállapot vizsgálatot talajra és talajvízre vonatkozóan.
  • A minőségvizsgálatokat, illetve a mintavételeket csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet végezheti. A mintavételi és laborvizsgálati jegyzőkönyveket a kiértékelt vizsgálati eredményekhez csatolni kell.
  • A talaj- és talajvíz vizsgálatokat a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletben meghatározott vizsgálati szabványok szerint kell elvégezni.
  • A tárgyi területre talaj- és talajvíz monitoring tervet kell készíteni és az előtisztított csapadékvíz-elhelyezésre vonatkozó vízjogi engedélykérelemmel vagy kibocsátási engedélykérelemmel együtt a Felügyelőségre benyújtani.
    A tervnek tartalmaznia kell a talajvízáramlásnak megfelelően tervezett monitoring pontok számát, helyét, kialakítását, üzemeltetési rendjét, vizsgált komponensek körét, gyakoriságát, stb.

• A gépjárműmosás, illetve a monitoring rendszer létesítményei vízjogi engedély kötelesek, melyek megvalósításához vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet alapján.

• Az érintett terület csatornázását elválasztott rendszer szerint kell biztosítani, a szennyvízcsatornába csapadékvíz bevezetése tilos!

• Az építési engedélyes dokumentációhoz – amennyiben a szennyvíz előkezelő berendezés rendelkezik vele - csatolni kell, a beépítésre szánt előkezelők építőipari műszaki engedélyét vagy annak CE megfelelőségi jelölését tartalmazó dokumentumot.

III.
Szakhatósági előírások:

ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete:

• A talajdepóniák gondozása, elsősorban az allergizáló gyomnövények irtása mindenképpen szükséges.

• Az építkezésen, illetve a telephelyen foglalkoztatott dolgozók számára ivóvízellátást, szociális helyiségeket, elsősegélynyújtáshoz szükséges felszereléseket és ismereteket folyamatosan kell biztosítani.

• A veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel végzett tevékenységet a tevékenység megkezdése előtt be kell jelenteni az ÁNTSZ Dabasi, Gyáli Kistérségi Intézetéhez. A veszélyes anyagokkal, illetőleg veszélyes készítményekkel foglalkozásszerűen végzett tevékenység csak a felhasznált anyag vagy készítmény adatait tartalmazó biztonsági adatlap birtokában kezdhető meg.

Egyidejűleg megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 250 000,-Ft, azaz Kettőszázötvenezer forint, melyet a Környezethasználó megfizetett.

E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 125.000,- Ft, amit a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni.

I N D O K O L Á S

A Környezethasználó a Kovács Diána (2120 Dunakeszi, Dr. Kemény Ferenc 29/B.) által készített előzetes  környezeti vizsgálati dokumentáció és kérelem benyújtásával előzetes környezeti vizsgálati eljárást kezdeményezett az Üllő, 3637/13 hrsz. alatt létesítendő kereskedelmi és szolgáltató telephely megvalósítására és üzemeltetésére vonatkozóan.

A Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. számú mellékletének 140. pontjában szerepel, azaz az eljáró hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenység.
A Felügyelőség a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően a Korm. rendelet 3. § (3) és (4) bekezdései értelmében hivatalában és honlapján közzétette az eljárásról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a tervezett tevékenység helye szerinti Üllő Nagyközség Jegyzőjének.
A Felügyelőség – figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltakra – megkereste a Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése és 12. számú melléklete alapján az ügyben érintett szakhatóságokat.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-magyarországi Irodája 460/4623/1/2008. számú szakhatósági állásfoglalását kikötés nélkül megadta.

Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete 13394-2/2008. sz. szakhatósági állásfoglalásában hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek, hatásköre keretei között tett kikötéseit a határozat rendelkező részébe foglaltam.
 
Üllő Város Önkormányzatának Jegyzője 2419/2008. számú szakhatósági állásfoglalását kikötés nélkül megadta, 2419-2/2008. sz. levelében tájékoztatott, hogy az Önkormányzatnál a kifüggesztés megtörtént, arra észrevétel nem érkezett.

A szakhatósági állásfoglalások beérkezését, valamint az előzetes vizsgálati dokumentáció szakmai értékelését követően a Felügyelőség a Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése értelmében a hivatalos helyiségében – a tevékenységből származható jelentős környezeti hatások tisztázása, és az esetleges környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeinek egyeztetése céljából 2008. július 4-én tárgyalást tartott.

*

A Felügyelőség a döntés meghozatalakor az alábbiakat vette figyelembe:

Vízvédelem:
Az üzem vízellátását az ingatlan meglévő vízbekötéséről oldják meg. A terület még nincs csatornázva, ezért a keletkező szennyvizek gyűjtésére 10 m³-es zárt rendszerű szennyvíztároló aknát létesítenek. A gépkocsi mosás során keletkező szennyezett víz megtisztítására iszapfogó- és ásványolaj leválasztó műtárgyat építenek be. A csapadékvíz elvezetése a tetőfelületről ejtő vezetéken, felszíni kiköpőkkel, felszíni elvezetéssel, zöld területen elszikkasztással történik.

Előírásaimat a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszín alatti vizek védelméről szóló, módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján adtam meg.

A felszín alatti vizek védelméről szóló, módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. §-a értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet, és úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, ezért monitoring rendszer létesítése és üzemeletetése szükséges.

A vízjogi engedélyek beszerzésének kötelezettségét a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. §-a, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3-5. §-ai írják elő. A vízjogi engedélykérelmeket a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben foglaltaknak megfelelően kell elkészíteni.

Levegővédelem:
A tervezési terület az M0-ás autópálya mellett található, annak megközelítése közvetlen az autópályáról lehetséges, így a beruházáshoz kapcsolódó minimális forgalomnövekedés lakott területet nem érint.
Az épület fűtését 140 kWth-nál kisebb hőteljesítményű kazánokkal fogják megoldani (2 db Vaillant VK 754/9 (75 kW) gázkazán és 7 db ROBUR M35 (35 kW) gázüzemű termoventilátor). A helyiségek szellőztetése homlokzati nyílászárókkal megoldott, ahol erre nincs lehetőség, ott gépi szellőzés kerül beépítésre. A belső terű helyiségek szellőzését szabadba csatlakozó szellőzőkürtőkre csatlakozó kisventilátorokkal, illetve kompakt szellőző gépekkel kívánják megoldani.
A szervizben a kipufogógáz elvezetésére elszívó rendszer kerül kialakításra.

A tervezett létesítmény üzemelése következtében a környezeti levegő minőségének változása nem fogja meghaladni a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott légszennyezettségi határértékeket.
A tervezett tevékenység levegővédelmi szempontból megfelel a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet előírásainak.

Zajvédelem:
Az előzetes vizsgálatban leírtak szerint a tervezett létesítmény megközelítésére szolgáló utakon a  szállítási forgalomból származó zaj várhatóan 0,1 dB zajterhelés növekményt okoz. A telephely közelében zajtól védendő terület nem található.

Hulladékgazdálkodás:
Az építési és használatbavételi engedélyhez szakhatósági hozzájárulást a Felügelőség csak a kért dokumentációk (az építési hulladék terv és nyilvántartó lap, a keletkezett építési-bontási hulladékok szakszerű elszállíttatásának igazolása, valamint a hulladékot kezelő átvételi igazolása, továbbá a majdani üzemelés során keletkező hulladékok elszállítására kötött szerződések másolata) benyújtása után ad.

A rendelkező részbe foglalt előírásaimat a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet, a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet és a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet alapján tettem.

A továbbtervezéshez, a megvalósításhoz, a létesítmény használatbavételéhez és a környezetvédelmi előírások teljesítéséhez, ellenőrzéséhez szükséges kötelezettségeket a rendelkező részbe foglaltam.
A fentiek alapján az I. fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Kvt.) 67. § (2) bekezdése és a Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés dc) pontja értelmében, a Ket. 71. § (1) bekezdésére figyelemmel a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
Jelen határozat az I. fejezetben foglalt alapadatokkal meghatározott létesítmény továbbtervezésére jogosít. Felhívom a figyelmet, hogy amennyiben a tervezés, a megvalósítás során vagy azt követően bármikor a tevékenység módosítását, bővítését tervezik, az erről szóló részletes leírással meg kell keresni a Felügyelőséget annak megállapítására, hogy a változtatás milyen engedélyezési kötelezettséget von maga után.
A határozatot, illetve az ennek meghozataláról szóló közleményt a Felügyelőség Kvt. 67. § (5) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján közzéteszi, továbbá a Korm. rendelet 5. § (6) bekezdése alapján megküldi az eljárásban részt vett Üllő Város Jegyzőjének, aki köteles haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodni a közlemény közzétételéről.

A határozat elleni fellebbezési lehetőséget Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja az ügyfél részére. Jelen határozat – fellebbezés hiányában – a közlést követő 16. napon jogerőre emelkedik.

Tárgyi eljárás igazgatási szolgáltatási díjának mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló, módosított 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (továbbiakban: KvVM rend.) 1. melléklet I. fejezet 43. pontja alapján állapítottam meg, melyet a Környezethasználó megfizetett.
A fellebbezés díjáról szóló tájékoztatásom a KvVM rend. 2. § (4) bekezdésén alapul.
A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességi területét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló, módosított 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg.