Határozat 

Az SCT Üllő Kft. (2030 Érd, Budai út 22., mint Környezethasználó) megbízásából a Környezetvédelmi és Biztonságtechnikai Kft. (2510 Dorog, Szent József u. 2.) kérelmére lefolytatott előzetes vizsgálat alapján

megállapítom,

hogy az Üllő, Zöldmező u. 3363 hrsz. alatti logisztikai központ létesítésének és működtetésének

jelentős környezeti hatása nincs,

a létesítmény kivitelezése vízjogi létesítési, valamint az építéshatóságtól beszerzett építési engedély jogerőre emelkedése után kezdhető meg. Az ezek alapján elkészült Logisztikai Központ jogerős vízjogi üzemeltetési, illetve használatbavételi engedélyek birtokában működtethető.

Kattints ide a térkép megjelenéséhez

II.
A létesítés és működtetés környezetvédelmi feltételei:

• A tervezett vízjogi engedély köteles létesítmények megvalósításához (ivóvízellátás, szennyvíz, valamint a csapadékvíz elvezetés, monitoring rendszer) vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet szerint.
• Az érintett terület csatornázását elválasztott rendszer szerint kell biztosítani, a szennyvízcsatornába csapadékvíz bevezetése tilos!
• Az építési engedélyes dokumentációhoz – amennyiben a berendezés rendelkezik vele - csatolni kell a beépítésre szánt előkezelő berendezések építőipari műszaki engedélyét vagy annak CE megfelelőségi jelölését tartalmazó dokumentumot.
• Az építési engedélyezési eljárás során csatolni kell a csatornahálózat üzemeltetőjének befogadói nyilatkozatát.
• A területen a tereprendezés és építkezés során a kitermelt talaj minőségét meg kell vizsgálni és a vizsgálati eredményeket dokumentálni kell. Az eredmények alapján dönthető el a kitermelt talaj elhelyezésének módja. A további eljárás(ok) során benyújtandó dokumentáció(k)ban a kitermelt talaj elhelyezésének lehetséges és választani kívánt módjait ismertetni kell. Az esetlegesen külső területről beszállított anyag paramétereit is dokumentálni kell (pl.: honnan származik, milyen összetételű).
• A létesítmény csapadékvizeinek (térburkolatról, rakodótérről, illetve technológiai területről elfolyó szennyeződött csapadékvíz, valamint tetővizek) elvezetését, a tervezett megoldásokat (pl.: tisztító műtárgyak beépítése) részletesen ismertetni kell az építési engedélyes dokumentációban. A telepítendő technológiák és tevékenységek vonatkozásában a felszín alatti vizek védelméről szóló, módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően kell eljárni.
• A csapadékvíz elvezető rendszert a terület beépítésével egyidejűleg kell kiépíteni.
• A felszín alatti vizek védelméről szóló, módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 13. § szerint és a 4. számú melléklete tartalmi követelményeinek megfelelően a szikkasztással érintett területre elővizsgálatot kell végezni és a Felügyelőség részére benyújtani a vízjogi engedélykérelemmel együtt. Az elővizsgálati dokumentációnak tartalmaznia kell alapállapot vizsgálatot is.
  A minőségvizsgálatokat, illetve a mintavételeket csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet végezheti. A mintavételi és laborvizsgálati jegyzőkönyveket a kiértékelt vizsgálati eredményekhez csatolni kell.

• A talaj- és talajvíz vizsgálatokat a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletben meghatározott vizsgálati szabványok szerint kell elvégezni.
• A tárgyi területre talaj- és talajvíz monitoring tervet kell készíteni és a csapadékvíz elvezetés vízjogi engedélykérelmével együtt benyújtani. A tervnek tartalmaznia kell a szikkasztással érintett területen a talajvízáramlásnak megfelelően tervezett monitoring pontok számát, helyét, kialakítását, üzemeltetési rendjét, vizsgált komponensek körét, gyakoriságát, stb.
• Az elfogadott monitoring terv alapján a monitoring rendszer létesítményeit meg kell valósítani és folyamatosan üzemeltetni kell.
• A kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló, módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait.
• Az építési engedélyezési dokumentációhoz a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 9. § (6) bekezdésében előírt, 2. számú melléklet szerinti zaj elleni védelemről szóló munkarészt kell készíteni, melyben vizsgálni, illetve műszaki számításokkal igazolni kell, hogy a logisztikai központ telekhatáron belüli parkolásából, gépjárműmozgásából származó együttes zaj nem haladja meg a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. mellékletében előírt zajterhelési határértékeket, a hatályos helyi építési szabályzat szerinti területi besorolásokkal összhangban.
• A hulladékgazdálkodásról szóló, módosított 2000. évi XLIII. törvényben foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni.
• Az építkezés során be kell tartani az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben előírtakat.
• Az építés során keletkező hulladékokat érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szállító szállíthatja el és arra érvényes engedéllyel rendelkező kezelőnek adhatók át (hasznosításra, ártalmatlanításra).
• A tervezett létesítményben biztosítani kell a hulladékok szelektív gyűjtését. A tervezett építmény használata során keletkező hulladékot a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell gyűjteni, és további kezelésre csak érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni. Az építési engedélyezési dokumentációban be kell mutatni a szelektív hulladékgyűjtés rendszerét, az erre a célra szolgáló területeket, a szelektíven gyűjtött hulladékok fajtáját, várható mennyiségét.
• A veszélyes hulladék gyűjtőhely kialakításának meg kell felelni a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásainak.
• Minden a tevékenység során keletkező veszélyes, valamint nem veszélyes hulladékról naprakész nyilvántartást kell vezetni, figyelembe véve a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet és a környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet előírásait.
• A hulladékok kezelésénél be kell tartani a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, illetve a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait.

III.
Szakhatósági előírások:

ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete:

• A termőföld védelmének érdekében a felső humusztakaró réteget letermelés során külön talajdepóniákba kell tárolni. A depóniák gondozása, elsősorban az allergizáló gyomnövények irtása mindenképpen szükséges.
• Az építkezésen dolgozók számára ivóvízellátást, zárt szennyvíztározóhoz kapcsolódó szociális helyiségeket, az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszereléseket és ismereteket folyamatosan kell biztosítani.
• A veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel végzett tevékenységet a tevékenység megkezdése előtt be kell jelenteni az ÁNTSZ Dabasi, Gyáli Kistérségi Intézetéhez. A veszélyes anyagokkal, illetőleg a veszélyes készítményekkel foglalkozásszerűen végzett tevékenység csak a felhasznált anyag vagy készítmény adatait tartalmazó biztonsági adatlap birtokában kezdhető meg.

Üllő Város Jegyzője:

• A Helyi Építési Szabályzat rögzíti, hogy az üzemi létesítményekből származó zajterhelés megengedett határértéke a szomszédos lakóterületeken nappal 50 dB, éjjel 40 dB!
• Az Üllő 3363 hrsz. alatti beruházási területen éjjel (22 és 6 óra között) munkát végezni tilos!
• Az építési munkák megkezdése esetén a nappali munkavégzéssel járó por keletkezését szükség szerinti időközönkénti locsolással kell megakadályozni.

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-Magyarországi Irodája:

• A tárgyi beruházás területén a földmunkával érintett területen próba feltárás elvégzése szükséges. Ennek során megállapításra kerülhet, hogy a tárgyi létesítmény építésének megkezdése előtt megelőző feltárás elvégzése szükséges. A régészeti szakfeladatok elvégzésére a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága (2000 Szentendre, Fő tér 6.) jogosult.

IV.
Egyéb előírások:

Az eljárás szolgáltatási díját a Környezethasználó köteles viselni.
Egyidejűleg megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 250 000,-Ft, azaz Kettőszázötvenezer forint, melyet a Környezethasználó lerótt.

E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 125.000,- Ft, amit a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni.

I N D O K O L Á S

AzSCT Üllő Kft. (2030 Érd, Budai út 22., mint Környezethasználó)megbízásából a Környezetvédelmi és Biztonságtechnikai Kft. (2510 Dorog, Szent József u. 2.) kérelmet nyújtott be a Felügyelőségre, melyhez csatolta a logisztikai központ általa készített előzetes vizsgálati dokumentációját.

A Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KR.) 3. számú mellékletének 140. pontja alapján az eljáró hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat-köteles.

A Felügyelőség a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően a KR. 3. § (3) bekezdése értelmében hivatalában és honlapján közzétette az eljárásról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a tervezett tevékenység helye szerinti Üllő Város Jegyzőjének.
Üllő Város Jegyzője jelezte, hogy a kifüggesztés megtörtént.
A kifüggesztések ideje alatt az üggyel kapcsolatban a Felügyelőséghez az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett.

A Felügyelőség – figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltakra – megkereste a KR. 4. § (1) bekezdése és 12. számú melléklete alapján az ügyben érintett szakhatóságokat.

Üllő Város Önkormányzatának Jegyzője 1218/2008. számú, az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete 8767-2/2008. számú, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-Magyarországi Irodája a 460/2335/2/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában a létesítmény megvalósulásához hozzájárult. Hatáskörük keretei között tett kikötéseiket a rendelkező rész tartalmazza.

A szakhatósági állásfoglalások beérkezését, valamint az előzetes vizsgálati dokumentáció szakmai értékelését követően a Felügyelőség a KR. 4. § (2) bekezdése értelmében a hivatalos helyiségében – a tevékenységből származható jelentős környezeti hatások tisztázása, és az esetleges környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeinek egyeztetése céljából 2008. március 26-án tárgyalást tartott. A tárgyalásról készült jegyzőkönyvben rögzítésre került, hogy az eljárásba bevont – és már állásfoglalást kialakított – szakhatóságok, valamint a Felügyelőség szakértői az előzetes vizsgálat során a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró okot nem találtak. A tevékenység létesítésének és üzemeltetésének környezetre gyakorolt hatásait nem ítélték jelentősnek, így a környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartották szükségesnek.

*

A Felügyelőség a tervezett beruházást, annak környezeti hatásait a tanulmány és a szakhatóságok állásfoglalásai alapján a következők szerint értékelte:

Levegőtisztaság-védelmi szempontból:

A telepítés során az építési munkálatok, valamint a szállító és építési munkát végző járművek működéséből származó légszennyező anyagok lesznek hatással a levegőkörnyezetre.
A tervezett létesítmény légszennyező forrásai a parkoló-területen és a rakodóállásoknál mozgó járművek lesznek. Az épületben szellőző- és hűtési rendszer nem létesül. A hőellátáshoz 10 db 5 kW-os fűtőberendezést terveztek.
A Környezethasználó az előzetes vizsgálat során bizonyította, hogy a tervezett létesítmény üzemelése következtében a környezeti levegő minőségének változása nem fogja meghaladni a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott légszennyezettségi határértékeket.
A tervezett tevékenység levegővédelmi szempontból megfelel a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló, módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet előírásainak.

Hulladékgazdálkodási szempontból:

Az előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltak szerint a tervezett Logisztikai Központ építése, üzemeltetése, illetve felhagyása során keletkező hulladékok kezelése a vonatkozó hulladékgazdálkodási előírások figyelembevételével fog történni.
Kikötéseimet a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi törvény, a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, a  hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, és a környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet és az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet alapján írtam elő.

Az építési és használatbavételi engedélyezéshez szakhatósági hozzájárulást csak a rendelkező részben kért dokumentációk (az építési hulladék terv és nyilvántartó lap, a keletkezett építési-bontási hulladékok szakszerű elszállíttatásának igazolása, valamint a hulladékot kezelő átvételi igazolása, továbbá a majdani üzemelés során keletkező hulladékok elszállítására kötött szerződések másolata) benyújtása után ad a Felügyelőség.
A Felügyelőség a hulladékkezelés konkrét feltételeit az építési engedélyezési eljárás során – a végleges tervek ismeretében – fogja meghatározni.

Zaj- és rezgésvédelmi szempontból:

Az előzetes vizsgálat alapján a tervezett  logisztikai központ megközelítésére szolgáló 400. számú és 4. számú főutakon a  szállítási forgalomból származó zaj várhatóan 1 dB zajterhelés növekményt okoz. A telephelyen rakodás és szállítás csak a nappali órákban fog zajlani, a központ éjjel nem üzemel. A tervezett logisztikai központ telephelyével és az ipari parkhoz kialakított útcsatlakozással szemben, a 400. számú út túloldalán jelenleg beépítetlen terület található. A szabályozási terv szerint Vt „ Településközpont, vegyes terület” építési övezeti besorolású zajtól védendő terület, majd családi házak találhatók. A tervezett létesítménnyel szomszédos területeken logisztikai tevékenység folyik.

Zajvédelmi kikötéseimet az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján írtam elő úgy, hogy a tervezési terület környezetvédelmi megfelelősége biztosított legyen a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet és a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet alapján.

Víz- és  talajvédelmi szempontból:

A létesítmény vízellátása a Gyál és Vidéke Vízmű Kft. által üzemeltetett víz és csatorna közművekről oldható meg. A főtevékenységhez technológiai vízigény nincs. A fogyasztott vizet kommunális célra és takarításhoz használják. A keletkező szennyvizek elsősorban kommunális jellegűek. A tetőről levezetetett csapadékvizeket közvetlenül, míg a burkolt területekről összegyűjtött csapadékvizeket tisztító műtárgyon, olaj- és iszapfogón keresztül vezetik záportározókba.

A felszín alatti vizek védelméről szóló, módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (Favr.) 8. §-a értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet, és úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát. A Favr. 8. §-a és 13. §-a szerint a tárgyi területre monitoring rendszer tervezése és működtetése, valamint elővizsgálat elvégzése szükséges.

Előírásaimat a Favr., a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján, a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet által előírt határértékek figyelembevételével adtam meg.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. §-a, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3-5. §-ai szerint a vízimunkák vízjogi engedély kötelesek. A vízjogi engedélykérelmeket a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben foglaltaknak megfelelően kell elkészíteni és engedélyezésre a Felügyelőséghez benyújtani.

A továbbtervezéshez, a megvalósításhoz, a létesítmény használatbavételéhez és a környezetvédelmi előírások teljesítéséhez, ellenőrzéséhez szükséges kötelezettségeket a rendelkező részbe foglaltam.

*

A fentiek alapján az I. fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 67. § (2) bekezdése és a KR. 5. § (2) bekezdés dc) pontja értelmében a Ket. 71. § (1) bekezdésére figyelemmel a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

Felhívom a figyelmet, hogy jelen határozat az I. pontban foglalt alapadatokkal meghatározott létesítmény továbbtervezésére jogosít. Amennyiben a tervezés, a megvalósítás során, vagy azt követően bármikor a tevékenység módosítását, bővítését tervezik, az erről szóló részletes leírással meg kell keresni a Felügyelőséget annak megállapítására, hogy a változtatás milyen engedélyezési kötelezettséget von maga után.

A határozatot, illetve az arról szóló közleményt a Felügyelőség a Kvtv. 67. § (5) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján közzéteszi, továbbá a KR. 5. § (6) bekezdése alapján megküldi az eljárásban részt vett Üllő Város Önkormányzat Jegyzőjének, aki köteles haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodni a közlemény közzétételéről.

A határozat elleni fellebbezési lehetőséget Ket. 98.§ (1) bekezdése biztosítja az ügyfél részére. Jelen határozat – fellebbezés hiányában – a közlést követő 16. napon jogerőre emelkedik.

Tárgyi eljárás igazgatási szolgáltatási díjának mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló, módosított 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (továbbiakban: KvVM rend.) 1. melléklet I. fejezet 43. pontja alapján állapítottam meg, melyet a Környezethasználó megfizetett.
A fellebbezés díjáról szóló tájékoztatásom a KvVM rend. 2. § (4) bekezdésén alapul.

A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességi területét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló, módosított 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg.

forrás: Zöldhatóság 

Hozzászólások

Csak a regisztrált látogatók szólhatnak hozzá.
Kérjük, hogy jelentkezzen be vagy regisztráljon.

Powered by AkoComment 2.0!