Az államháztartás rendszerében a helyi önkormányzatok folyamatosan a „konfliktuskonténer” szerepét töltik be. A rendszer lassan feléli tartalékait, az értékesíthető vagyon elfogyóban van, vagy hitelek biztosítékaként le van kötve. Ahogy az ÁSZ is számos jelentésében megállapította, a központilag szabályozott bevételek (normatív állami támogatások és szja átengedés) nem fedezték a kötelező feladatok ellátásának költségnövekedését.

Az ÁSZ szerint káros, hogy a forrásszabályozási rendszer működési támogatási jogcímei elaprózottak. Ez lényegében a bevétel-orientált forrásszabályozás teljes szétesését jelzi. Ennek indirekt bizonyítéka, hogy a 2006. évi költségvetésben a rekord számú forráshiányos önkormányzat (1362 darab) az előirányzat több mint kétszeresét kitevő ÖNHIKI támogatást kapott. Az ÁSZ véleménye szerint ez a finanszírozási rendszer több okból fenntarthatatlan. Egyfelől sérti az önkormányzati önállóságot, de csökkenti is egyben a helyi politikusok elszámoltathatóságát. Másfelől az elaprózott támogatási jogcímek, ezen belül a kötött felhasználású normatívák alkalmasak arra, hogy olyan szolgáltatásokra ösztönözzék a helyi önkormányzatokat, amelyekre nincs megfelelő helyi igény és/vagy forrás.

A maastrichti fiskális kritériumok teljesítése szempontjából növekvő (bár nem döntő nagyságrendű) kockázati tényezőt jelent az önkormányzatok explicite, költségvetésben szereplő és számszerűsített, illetve a beszámolókban alig, rejtve, vagy nem szereplő, további számításokat igénylő, implicite eladósodása. Ez a folyamat a szokásos instrumentumokon kívül „pénzügyi innovációkon” keresztül terjed.

Újból fellendülőben van az önkormányzati kötvénykibocsátás. E kötvények sajátosságai a zárt kibocsátás, a viszonylag hosszú futamidő, a késleltetett törlesztés, amelynek előnyei mellett a tényleges teherbírást elleplező kockázata van. A 2007-ben eddig kibocsátott kötvények törlesztését a következő önkormányzati választások után kell megkezdeni. A kötvényfinanszírozás további jellemzője, hogy a ─ különösen a zártkörű ─ kibocsátással kapcsolatos kockázatelemzés jóval elnagyoltabb, mint a banki adós és hitelminősítés. Nem elhanyagolható szempont ezen instrumentum népszerűségének növekedésének megértése szempontjából, hogy a kötvénykibocsátás nem esik a közbeszerzési eljárási kötelezettség alá.

A PSZÁF adatai szerint a hazai bankrendszer önkormányzati hiteleinek minősítése egyelőre jó, a portfólió minősítésében nem tükröződnek a növekvő kockázatok. Ennek oka lehet egyfelől, hogy e hitelek mögött jól értékesíthető (ingatlan) biztosítékok vannak. A másik ok az lehet, hogy az érvényes hitelkorlátozás alá nem eső likviditási hitelek a számlavezetők számára biztos és magas kamatbevételt jelentenek, vagyis nem érdekeltek e követelések leminősítésében.

2007 első félévében a MNB pénzügyi statisztikái szerint az önkormányzatok kötvényállománya 17,8 Mrd forinttal, a hazai bankszektorból felvett hiteleinek állománya 24 Mrd forinttal, a külföldi bankoktól felvett hitelek állománya 4,7 Mrd forinttal, a teljes hitelállomány összesen 46,5 Mrd forinttal nőtt. E jelenségre részleges magyarázatot adhat az összefüggés az EU-s források beáramlásával. E mellett több tíz milliárdra tehető a devizában kibocsátott önkormányzati kötvényállomány és a külföldi pénzintézetektől felvett hitelek állománya. A költségvetési törvényjavaslat általános indoklásában 2007-re 589 Mrd. Ft önkormányzati adóssággal számol, amely a féléves számok alapján optimistának tűnik. A 2007-es évben tovább folytatódott az önkormányzatok által tartott állampapírok állományának csökkenése, így a szektor ESA95 módszertan szerinti államadóssághoz való hozzájárulása is nagyobb. A törvényjavaslat általános indoklása 2008-ra 705 Mrd. forint lesz.

Összességében elmondható, hogy egy kötvénykibocsátás nagyban segíthet bizonyos fejlesztések megvalósításában, így EU-s pénzekhez való nagyobb hozzáférésben. Azonban ha a projektek olyan beruházásokat, fejlesztéseket támogatnak, amelyek nem biztosítanak jól tervezhető bevételeket az önkormányzatok számára, a kötvénykibocsátás nem más, mint az adósságok jövőbe való halmozott eltolása, azaz a jövőnkkel való hazárdírozás. Az eddigi önkormányzati kötvénykibocsátások esetén jól látható, hogy a lakosság elutasító magatartást mutat, pedig a bevételt hozó jó projektek széles körben való bemutatása eloszlathatja a közösség ilyen irányú félelmeit.

Irodalom:

Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézet: Értékelő tanulmány a 2008. évi költségvetési törvényjavaslat makrogazdasági megalapozottságának néhány összefüggéséről

Hozzászólások

Írta: Hajdu Róbert Dátum: 2007-12-23 08:24:56 Nem tudom, hogy milyen nudlira gondolsz, de én így ünnepek táján speciel a pirítotthagymás nudlira esküszöm vadraguval, és mellé egy kis Rose. Az összes többi nudli az tényleg nudli, beleértve az önk. 120 milláját.  Az tényleg az állandósult likviditási problémák áthidalására elég csak. A gond az, hogy a korábbit most vissza kell fizetni, tehát -ha hitelben gondolkodunk -, akkor legalább a dupláját kell felvenni, hogy a 120 visszafizetésre kerüljön. Ha a kötvény jelentené a megoldást, akkor ellé lehetne állni, de a helyzet azt mutatja, hogy abból egy 120-as pakett mindjárt az OTP-nél ragadna a lejegyzés után. A megmaradó 130-180 milla pedig továbbra is a napi fogyasztás hoz szükséges alapanyagok biztosítására lenne elég a megválasztott városvezetők boszorkánykonyhájában.  Szóval már régen kellett volna egy kilábalási tervet -előtanulmány után - készíteni a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottságnak. Alternatív javaslat nélkül nincs megoldás - részükről.   A létszámleépítésben én nem nagyon bíznék, mert számos helyen az állami norma szerinti létszám alatt dolgoznak közalkalmazottak. Persze kapcsolódó társaságoknál erősen indokolt lenne a racionalizálás, de ott sem született vészforgatókönyv. Egyenlőre sül ott is a pecsenye.   Másutt kellene keresni a megoldást, ezt várjuk a fideszes városvezetőktől.

Írta: admin Dátum: 2007-12-22 22:22:09 120 milla az nudli, a Fideszes Önkormányzatok eddig mind milliárdos nagyságrendben vettek fel hitelt. 120 milla csak a lyukak betömésére elég, nem fejlesztésekre. Ezzel csak a hiányokat lehet eltólni halmozottan egy másik képviselőtestületre. Ugyanakkor ez az Önkormányzati kötvénykibocsátásosdi jócskán rontja az ország államadósságát, ami épp elkezdett csökkeni. Nem lennék meglepve, ha ez nem valami felsőbb utasítás lenne. Érdekes, hogy egy dologra egy Önkormányzatnál sem gondoltak: SPÓROLÁS, esetleg létszámleépítés stb. A központi közigazgatásban nagyon durva leépítések voltak, amik meghozták az eredményeket. Csak nálunk 20%-os leépítés volt 1 év alatt. Pedig nálunk még munka is van bőven.

Írta: Hajdu Róbert Dátum: 2007-12-22 09:38:58 Kissé meglepő volt néhányunk számára a legutóbbi testületin, hogy a szükségszerű hitelfelvételt éppen kötvényi formában gondolnák megoldani a megválasztott képviselők. Ez elég bátor cselekedet lenne, annak kapcsán, hogy az OTP zártkörben lejegyzett (ez a szokás, a lakosság közvetlen formában kizárva)papírjai csak akkor kerülhetnének névérték fölé, ha az profitorientált beruházásba lenne beforgatva. Ez is rendben lenne, ha lenne a városnak legalább egy ilyen irányzatú beruházási terve rövidtávra. Közép -és hosszúban 250-300 milliós beforgatás legfeljebb a terület körbekerítésére lenne elég a portásfülkével együtt. Persze ez sincs, szóval rágódni nem kell. A város forráshiánya egyébként teljes mértékben áthúzhatja a beruházási kedvet, mert fontosabb a bérek kifizetése és a működési költségek valamilyen szintű egyenlegben tartása. (jogos). Vagyis a kötvény pillanatok alatt névértéke alá zuhanhat annak ellenére, hogy a finanszírozó OTP mindent elkövetne a papírok piaci értékének emeléséért - különben nem marad refinanszírozási, fejlesztési bázisa. Pedig erre most aztán igazán szüksége van. A hitelállományát már nem tudja növelni, mert tulajdonképpen a plafon felé tendál a "cash" a kasszájában. (A tanárokat és más közalkalmazottakat nem lehet kifizetni a hó elején egy OTP-s békekötvénnyel...)Tehát ki kell bocsátani valamilyen nem pénz-papírt, hanem ami helyettesíti azt. Azt később a szabad tőkepiaci versenyben mint "pénz" lehet versenyeztetni, ez a nemzetközi megítélésben is előnyt jelent, mert van fedezet mögötte (önkormányzatok vagyona), és újabb nemzetközi hitelek beszerzésére nyílik lehetőség számára. Ezért van a 'madzag jól bekenve mézzel, a visszafizetés ráér 3-5 év múlva.   Szóval az OTP részvényeinek tartósan alacsony szintje és eredménytelensége lépéskényszert szült. Ha nem tudja a mutatóit javítani végletesen hátrányba kerülhet, ezt mutatja egyik üzletágának elpasszolása is, noha némi eredményesség kimutatható.  Egyébként hasonló cipőben járt a Richter is, de egy trükkös lépéssel javított a megítélésén és egy hónap után a mélyrepülésből visszatornázta magát a korábbi szintre -hasonlóan az OTP-hez.   Az igazi kérdés a város számára, hogy képes e konvertálni a vezetés a város sajátos helyzetét és az OTP kötvényjegyzési ajánlatát. Ehhez még hozzá kell gondolni, hogy a város a csőd szélén áll, tehát "rulírozó" hitel nélkül nem tud megélni, ez olyan 120 millió körüli kell legyen.

Írta: hunor Dátum: 2007-12-20 00:15:32 Roppant örülök, hogy ebben a fórumban ilyen, gondolatébresztő cikkek jelennek meg. Úgy hallottam, hogy Üllőn is ilyen kontaktusban gondolkodnak. Nagyon remélem, hogy elolvasva ezt a cikket, elgondolkodnak annak tartalmán. Olvastam egy másik fórumban a gyömrői esetet.Ott 450 millió forint ( hiteleket) kiváltó kötvényt bocsátottak ki. Állítólag több mint 900 millió forintot kell nekik majd ezért kifizetni.Hogy jó lesz ez, vagy egy település teljes csődjéhez vezet, azt nem tudom.De azért választottunk képviselőket és polgármestert, hogy felelősséggel döntsenek.

Csak a regisztrált látogatók szólhatnak hozzá.
Kérjük, hogy jelentkezzen be vagy regisztráljon.

Powered by AkoComment 2.0!