|
Az alábbiakban az adatvédelmi biztos álláspontját szeretném ismertetni a képviselőtestületi üléseken való hangfelvétel illetve videófelvétel készítéséről. A célom nem az, hogy bárkit is kritizáljak, mivel az ilyen állásfoglalások általában nem részei azoknak az olvasmányoknak, amit az átlag ember hétköznapokban olvas. Az állásfoglalásra az interneten találtam jóval az augusztusi jegyzőkönyv elolvasása után. A célom viszont az, hogy a köz érdeke a későbbiekben ne sérülhessen, ha valaki hasonló igénnyel kívánna élni az elkövetkezendő testületi üléseken. Lehetséges ugyanakkor, hogy a kérdés azóta már tisztázódon, de jelenleg még nem hozzáférhető a szeptemberi testületi ülés jegyzőkönyve, sem azÜgyrendi Bizottság álláspontja a kérdésben, amennyiben ez már megtörtént és hasonló konkluzióra jutottak, úgy ez a cikk már tárgytalan.
Az állásfoglalásból csak kiemelnék bizonyos következtetéseket, a teljes szöveg a Tovább linkre kattintva érhető el. "A képviselő-testületi ülésen elhangzott előterjesztések, nyilatkozatok, az ott történt események (különös tekintettel az egyes képviselők szavazataira) közérdekű adatnak minősülnek, így főszabályként bárki által szabadon, korlátozás nélkül megismerhetők és terjeszthetők." "Nem igényel különösebb bizonyítást az, hogy ha a képviselő-testületi nyilvános ülésen hallgatóként történő részvétel alkalmával az ott elhangzottakat és a képviselők által leadott szavazatokat bárki megismerheti, azokról feljegyzéseket, sőt felvételeket készíthet és azokat később szabadon terjesztheti, akkor ugyanígy bárkinek joga van arra, hogy az elhangzottakat rögzítő magnó- (esetleg video-) felvételek tartalmát megismerhesse, illetve, hogy a szavazások eredményét dokumentáló számítógépes listáról � arányos díj ellenében � másolatot kapjon. A képviselő-testületi ülésekről hangfelvétel készítése, illetve a számítógépes szavazógép használata nem kötelező az önkormányzatok számára. Ha azonban ilyen készül, akkor az általuk rögzítettek közérdekű adatnak minősülnek." "Az Alkotmánybíróság fenti határozataira (Alkotmánybíróság 19/1995. (III. 28.) AB határozat, 57/2000. (XII. 19.) AB határozat) figyelemmel, a nyilvános ülésen bárki (tehát akár a hallgatóság valamelyik tagja is) az ott jelenlévő más személyek külön engedélye nélkül is készíthet felvételt a képviselő-testület tanácskozásáról, képviselők, egyéb felszólalók megnyilatkozásairól, és azt bármilyen, nem jogellenes célra felhasználhatja. Mivel a törvény értelmében nincs szükség az érintettek hozzájárulására, nincs relevanciája az esetleges olyan nyilatkozatuknak sem, amivel korlátoznák a jogszerű felhasználás lehetőségét (pl. csak hivatalos felhasználásra). " forrás: Adatvédelmi ombudsman
Az Alkotmánybíróság 19/1995. (III. 28.) AB határozatában az alábbiakat fejtette ki: �Az Ötv. 17. § (3) bekezdése a képviselő-testület ülése jegyzőkönyvét minden tartalmi és terjedelmi korlát nélkül (így nyilvános ülés esetén az ott elhangzott �nyilatkozatok és személyes megnyilvánulások� szövegét is) betekinthetővé nyilvánítja.
A Ptk. 80. § (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy képmás és hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához nyilvános közszereplés esetében nincs szükség az érintett személy hozzájárulásához. Az említett törvényi rendelkezésekből az következik, hogy a nyilvános képviselő-testületi ülésen � mint nyilvános közszereplés során � elhangzott nyilatkozatok és személyes megnyilvánulások közérdekű adatokká váltak.�
Az 57/2000. (XII. 19.) AB határozat pedig a következőket tartalmazza: �Az Ötv. 12. § (3) bekezdése értelmében a képviselő-testület ülése nyilvános. Ez alól csak a 12. § (4) bekezdésében foglalt esetekben lehet eltérni. A képviselő-testületi ülésen elhangzott előterjesztések, nyilatkozatok, az ott történt események (különös tekintettel az egyes képviselők szavazataira) közérdekű adatnak minősülnek, így főszabályként bárki által szabadon, korlátozás nélkül megismerhetők és terjeszthetők. A képviselő-testületi ülések nyilvánossága éppen ezt a célt szolgálja. Nem igényel különösebb bizonyítást az, hogy ha a képviselő-testületi nyilvános ülésen hallgatóként történő részvétel alkalmával az ott elhangzottakat és a képviselők által leadott szavazatokat bárki megismerheti, azokról feljegyzéseket, sőt felvételeket készíthet és azokat később szabadon terjesztheti, akkor ugyanígy bárkinek joga van arra, hogy az elhangzottakat rögzítő magnó- (esetleg video-) felvételek tartalmát megismerhesse, illetve, hogy a szavazások eredményét dokumentáló számítógépes listáról � arányos díj ellenében � másolatot kapjon. A képviselő-testületi ülésekről hangfelvétel készítése, illetve a számítógépes szavazógép használata nem kötelező az önkormányzatok számára. Ha azonban ilyen készül, akkor az általuk rögzítettek közérdekű adatnak minősülnek.�
A fenti határozatokat is alapul véve, az egyes kérdésekre az alábbi választ adom:
�1./ a) Amennyiben helyi önkormányzat képviselő-testülete rendelete tartalmazza azt, hogy a képviselő-testület nyilvános üléseiről videofelvételt kell készíteni, az ülésre meghívott intézményvezető, vagy szakértő, vagy bármely témában hozzászóló nem képviselő engedélyét kell-e külön kérni a felvételkészítéshez, illetve a felvett anyag levetítéséhez ?�
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 19. §-ának (4) bekezdése értelmében �ha törvény másként nem rendelkezik, közérdekből nyilvános adat [a helyi önkormányzati feladatot ellátó] szervek feladat- és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggő személyes adata, továbbá egyéb, közfeladatot ellátó személy e feladatkörével összefüggő személyes adata. Ezen adatok megismerésére e törvénynek a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.�
Az önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a köztisztviselők, közalkalmazottak nem vitásan e rendelkezés hatálya alá esnek, pusztán e rendelkezés alapján sem kell engedély ahhoz, hogy a nyilvános ülésen tett nyilatkozataikat, megnyilvánulásaikat rögzíthessék és azt terjesszék. Ezen túlmenően a nyilvános képviselő-testületi ülésen, hivatali minőségben való részvétel nyilvános közszereplésnek is minősül [vö. Ptk. 80. § (2) bekezdés].
Hasonló elbírálás alá esnek a nyilvános ülésen esetleg felszólaló harmadik személyek (meghívottak, érintettek, hallgatóság) is, rájuk azonban nem az Avtv. 19. §-ának (4) bekezdése vonatkozik [lsd. 1./ c) kérdés].
Az Alkotmánybíróság fenti határozataira figyelemmel, a nyilvános ülésen bárki (tehát akár a hallgatóság valamelyik tagja is) az ott jelenlévő más személyek külön engedélye nélkül is készíthet felvételt a képviselő-testület tanácskozásáról, képviselők, egyéb felszólalók megnyilatkozásairól, és azt bármilyen, nem jogellenes célra felhasználhatja. Mivel a törvény értelmében nincs szükség az érintettek hozzájárulására, nincs relevanciája az esetleges olyan nyilatkozatuknak sem, amivel korlátoznák a jogszerű felhasználás lehetőségét (pl. csak �hivatalos felhasználásra� .
Hasonló elbírálás alá esnek a képviselő-testület üléséről a képviselő-testület rendelete alapján készülő kép- és hangfelvételek is azzal, hogy ezek megismerését, vagy másolat rendelkezésre bocsátását bárki � a felhasználás indoka és célja nélkül � igényelheti az önkormányzattól.
�b.) A képviselő-testület ülésén felvett videoanyag helyi kábeltelevízión, vagy más médiában történő közzétételét, felhasználását megtilthatja-e a testületi ülésen részt vett személy ?�
Az előbbi pontban adott választ alapul véve: nem.
�c.) Közszereplővé válik-e attól valaki, ha részt vesz a képviselő-testületi ülésen akár vendég, akár közönség, akár az ott munkáját végző köztisztviselő ?�
Ahogy az 1./ a) pontban említettem, az önkormányzati képviselőknek, a polgármesternek, valamint a köztisztviselőknek, közalkalmazottaknak a nyilvános ülésen tett nyilatkozataik, megnyilvánulásaik az Avtv. 19. §-ának (4) bekezdése alapján is megismerhetőek. Ezen felül rájuk a Ptk. 80. § (2) bekezdése is vonatkozik.
Más résztvevőkre, jelen esetben az esetleges meghívottakra, a hallgatóság tagjaira egyrészt az Avtv. 3. §-ának (5) bekezdése vonatkozik (�Az érintett hozzájárulását megadottnak kell tekinteni az érintett közszereplése során általa közölt vagy a nyilvánosságra hozatal céljából általa átadott adatok tekintetében.�, másrészt pedig a Polgári Törvénykönyv 80. §-ának (2) bekezdése (�Képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához � a nyilvános közszereplés kivételével � az érintett személy hozzájárulása szükséges.�.
A �közszereplő�, helyesebben a �közszereplés� a bírósági gyakorlatban behatárolt tartalmú fogalom: az irányadó bírósági gyakorlat szerint nyilvános közszereplésnek minősül nem csak az, ha valaki egy nyilvános rendezvényen aktív tevékenységet fejt ki, tehát ténylegesen �szerepel�, hanem az is, amikor valaki a rendezvényen pusztán jelen van. (Vö. A Polgári Törvénykönyv magyarázata, KJK-KERSZÖV, 2004, 308-309. oldal)
A kérdésére adható válasz tehát az, hogy a nyilvános képviselő-testületi ülésen való részvétel (a részvétel okától, a résztvevő funkciójától függetlenül) nyilvános közszereplésnek minősül.
�2./ A képviselő-testület ülése bárki számára vagy csak a helyi választópolgárok számára nyilvános ? (Az ott felvett anyagot le lehet-e más településen vetíteni ?)�
A kérdésre az 57/2000. (XII. 19.) AB határozat is megadta a választ, vagyis bárki részt vehet a nyilvános képviselő-testületi ülésen. Az Alkotmánybíróság a 19/1995. (III. 28.) AB határozatában egy olyan helyi önkormányzati rendeleti szabályt semmisített meg, amely kizárólag a helyi (értsd: az adott településen lakó) választópolgárok számára tette lehetővé testület dokumentumainak megismerését. Ez a szabály sértette �az Alkotmány 61. § (1) bekezdését és ellentétes az Avtv. 19. §-ában, valamint az Ötv. 17. § (3) bekezdésében foglalt szabályozással�. Ugyanez az alkotmányos sérelem következne be, ha a képviselő-testületi ülésről magáról zárnák ki a nem az adott településen lakó személyeket.
Az 57/2000. (XII. 19.) AB határozatban szereplő �később szabadon terjesztheti� fordulat � az Alkotmány 61. §-ával összhangban � a felvételek tér- és időbeli korlát nélküli későbbi felhasználási lehetőségét jelenti.
�3./ Akár hivatalos, akár magánlevél helyi képviselő-testület ülésén történő nyilvános felolvasásához szükséges-e a címzett és a levélíró engedélye ?�
Kérdése igen nagy általánosságban fogalmazza meg a problémát. A lehetséges esetek az alábbiak:
a) Egy állami vagy önkormányzati szerv, illetve tisztségviselő feladatkörének ellátása során keletkezett, és egy másik állami vagy önkormányzati szervnek, illetve tisztségviselőnek címzett levelek főszabályként közérdekű adatnak minősülnek. Amennyiben tehát nem állnak fenn az Avtv. 19. §-ának (3) és (7) bekezdésében, illetve (esetlegesen) az Avtv. 19/A. §-ában meghatározott korlátok, nincs akadálya annak, hogy nyilvános ülésen felolvassák őket.
b) Egy állami vagy önkormányzati szerv, illetve tisztségviselő feladatkörének ellátása során keletkezett, de magánszemélynek (beleértve a természetes személyeket, jogi személyeket, jogi személyiség nélküli szervezeteket) címzett leveleket a címzett hozzájárulása esetén, ennek hiányában a vonatkozó eljárási szabályok, illetve az Ötv. 12. §-ának (4) bekezdése szerint lehet nyilvánosságra hozni. A természetes személyek jogait alapvetően a személyes adatok védelméhez fűződő jog védi, a nem természetes személyekét pedig az, hogy az Avtv. 2. §-ának 5. pontja értelmében közérdekből nyilvános adat az lehet, amelynek nyilvánosságát törvény kimondja, beleértve azt is, ha az Ötv. 12. §-ának (4) bekezdése nem teszi lehetővé zárt ülés tartását.
Hasonlóképpen kell elbírálni a magánszemélyeknek az állami, önkormányzati szervekhez, tisztségviselőkhöz címzett leveleit is.
c) Magánszemélyek egymás közötti levelezése alapvetően a levéltitok körébe tartozik.
�4./ Amennyiben jogszabály valamely ügyben zárt ülés tartását írja elő, közérdeklődésre történő hivatkozással kérheti-e nyilvános ülésen történő tárgyalását [�] a polgármester, vagy a képviselő-testület tagja ?�
A kérdést csak a konkrét napirendi pont tárgya alapján lehet megítélni. Az Ötv. 12. §-ának (4) bekezdése szerint a képviselő-testület háromféleképpen tart zárt ülést:
� választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele;
� önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor, az érintett esetleges beleegyezésétől függetlenül;
� az önkormányzat vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
Az első két esetben a képviselő-testületnek nincs mérlegelési lehetősége: amennyiben a zárt ülés tartásának feltétele (törvény kötelező rendelkezése, illetve az érintett nemleges nyilatkozata) fennáll, külön erre vonatkozó testületi döntés nélkül is zárt ülést kell tartani. Mérlegelésre csak a harmadik esetben (vagyonnal való rendelkezés, pályázat elbírálása) kerülhet sor, ekkor a testületnek minősített többségű döntést kell hoznia.
Abban az esetben tehát, ha zárt ülést kell tartani, a polgármester ugyan indítványozhatja a nyílt ülést, de ez nem több óhajnál: a törvény kötelező rendelkezéseit a képviselő-testület döntése sem írhatja felül.
Más kérdés, hogy az Ötv. 17. §-ának (3) bekezdése szerint a külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. Ez azonban nem azonos a tárgyalás nyilvánosságával.
�5./ a.) Amennyiben közmeghallgatáson a közönség olyan kérdést tesz fel, amely személyiségi jogokat sért, le lehet-e a kérdést vetíteni a kábeltelevízión, vagy meg kell az anyagot vágni ?
b.) Amennyiben közmeghallgatáson személyiségi jogot sértő kérdésre, személyiségi jogot sértő válasz is elhangzik képviselőtől, kezdeményezhet-e jogorvoslati eljárást, illetve kérhet-e kártérítést az, akinek a személyiségi jogát megsértették ?�
A közmeghallgatás a képviselő-testület ülésének minősül, a felvétel készítésére és nyilvánosságra hozására � főszabályként � az előzőekben elmondottak az irányadók.
A kérdés egyébként túlmutat a hatáskörömön, mindazonáltal megjegyzem, a személyhez fűződő jogokkal kapcsolatos szabályokat a Polgári Törvénykönyv IV. Címe (75-87. §§) rendezi.
Budapest, 2006. június 20.
Üdvözlettel
Dr. Péterfalvi AttilaCsak a regisztrált látogatók szólhatnak hozzá.
Kérjük, hogy jelentkezzen be vagy regisztráljon. Powered by AkoComment 2.0! |
Hírek 
minket is helybenhagytak 
