|
Határozat hírek - 2007. július 23. | Tárgy: | Üllő – Vecsés közigazgatási területén létesítendő logisztikai központ előzetes vizsgálati eljárása | | Előadó : | Tolcsvai András dr. Pungor Szilvia | | Mellékletek: | 1. sz. melléklet | | Iktatószám: | KTVF: 1759-17/2007. |
HATÁROZAT A Krautland Invest Kft. (2030 Érd, Budai út 22., mint Környezethasználó) megbízásából a Környezetvédelmi és Biztonságtechnikai Kft. (2510 Dorog, Szent József u. 2.) kérelmére lefolytatott előzetes vizsgálat alapján megállapítom, hogy az Üllő – Vecsés közigazgatási területén létesítendő és működtetendő logisztikai központnak jelentős környezeti hatása nincs, a létesítmény kivitelezése vízjogi létesítési, valamint az építéshatóságtól beszerzett építési engedély jogerőre emelkedése után kezdhető meg. Az ezek alapján elkészült logisztikai központ jogerős vízjogi üzemeltetési, illetve használatbavételi engedélyek birtokában működtethető. I. Alapadatok | A tervezett létesítmény helye: | Üllő - Vecsés Hrsz.: 1. számú mellékletben foglaltak szerint | | A tervezett létesítmény: | logisztikai központ max. 160.000 m² bruttó területen | | Telek területe: | 386.150 m² meglévő, 24.236 m² opcionális | | Beépítettség: | 37,5 % | | A tervezett tevékenység célja: | Budapest és vonzáskörzetének lakosságát kiszolgáló üzletláncok folyamatos áruval történő feltöltéséhez, a szállítások koordinálásához szükséges logisztikai háttér megteremtése. |
A tervezett létesítmény megközelítése: a 4-es számú főközlekedési út Vecsést megkerülő szakaszáról és a budapesti M0-s körgyűrűről, valamint a 3101 jelű, Vecsést Ecserrel összekötő útról lehetséges.
A tervezett tevékenység jellemzői: A Logisztikai Központban 150.000 – 160.000 m² bérbe adható flexibilis üzleti terület kiépítését tervezik a következő tevékenységek céljából:
- raktározás a hozzá tartozó irodákkal,
- tárolás, raktározás, szállítmányozás, postai tevékenység,
- könnyű (összeszerelő) ipar / kiskereskedelem a hozzátartozó irodákkal,
- iroda.
A létesítmény közmű- és energia igénye: | vízigény (saját fúrt kutak létesítésével): | 500 m³/d | | keletkező szennyvíz (saját szennyvíztisztító létesítésével): | 500 m³/d | | villamosenergia-igény: | 3,5 kW | | földgáz igény: | 500 m³/h |
II. A tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb engedélyek megszerzésénél figyelembe veendő szempontok és feltételek: - A tervezett vízjogi engedély köteles létesítményekre (vízellátáshoz tervezett fúrt kút, szennyvízelvezetés, csapadékvíz elvezetés) vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelmekről és mellékleteikről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet alapján.
- A tisztított szennyvíz tervezett befogadója a Gyáli 1. főcsatorna, mely ugyan állandó vízfolyás, de csak a mesterséges vízbevezetés miatt, ezért a vízjogi engedélyezési eljárás során a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 13. § (5) bekezdése alapján egy elővizsgálatnak megfelelő vizsgálatot kell végezni, melyben a szikkasztás talajra és talajvízre gyakorolt hatását kell vizsgálni. A benyújtandó dokumentáció általános tartalmi követelményének meg kell felelnie a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 4. sz. mellékletében - különös tekintettel a II/6. pontban - foglaltaknak. Az így elkészített dokumentációt a vízjogi engedélyes tervekhez csatolni kell.
- A csapadékvíz-elvezetés terveit az építési tervdokumentációnak részletesen ismertetnie kell, pontosan megjelölve a lehetséges befogadó(ka)t.
Ezzel kapcsolatban az alábbiakra hívom fel a figyelmet:- A csapadékvizek szennyeződését el kell kerülni, azt a lehető legminimálisabb mennyiségre kell csökkenteni (tisztító műtárgyak beépítése).
- A területen csak tiszta, illetve megfelelően előtisztított csapadékvíz szikkasztható el, továbbá figyelembe kell venni, hogy a szikkasztás ne okozzon hosszú távon se környezetszennyezést. A tervezett szikkasztás nem okozhatja a talajnak, illetve a talajvíznek a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet 2. és 3. számú mellékletében meghatározott (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotát.
- Az építési engedélyezési tervdokumentációnak az alábbiakat is tartalmaznia kell:
- egy átnézeti helyszínrajzot, melyen azonosíthatóan fel vannak tüntetve a legközelebbi zajtól védendő területek, a megközelítésére szolgáló útvonalak;
- csatolni kell a területre vonatkozó hatályos építési rendeletet;
- be kell mutatni, hogy az M0 autópálya új szakaszának forgalomba helyezéséig a generált forgalom mely útvonalakon fog bonyolódni;
- az útvonalak jelenlegi zaj-, illetve rezgésvédelmi alapállapotát – forgalomszámlálással egybekötött mérésekre alapozott vizsgálatok alapján - ismertetni kell;
- a közlekedési eredetű zajterhelés meghatározásához felhasznált forgalmi adatokat - az adatok forrásának feltűntetésével együtt -, továbbá a szabvány szerinti, a gépjárművek várható közlekedésétől származó megítélési szinteket, valamint a vonatkozó határértékekkel történő összehasonlítást közölni kell;
- vizsgálni kell (mérésekkel) a tervezési terület megközelítésére szolgáló jelenlegi útvonalak által érintett területek jelenlegi, továbbá (műszaki számításokkal) a megvalósulás után várható közlekedési eredetű zajterhelését;
- be kell mutatni a jelen engedély III/4-III/6. pontokban írtak tervezett rendszerét, a szükséges létesítményeket és a hulladékkezelő partnereket;
- az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 2. számú melléklete szerinti építési hulladék tervlapot, melyen meg kell jelölni a tervezett hulladékfajtákat, mennyiségüket, a tervezett kezelési módot és az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő(ke)t.
III. A létesítés és működtetés környezetvédelmi feltételei: - A felszín alatti vizek védelme érdekében telepítendő technológiák és tevékenységek vonatkozásában a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően kell eljárni.
- A területfeltöltések esetén a feltöltés talajmechanikai tulajdonságai mellett a feltöltött anyag szennyezettségét is meg kell vizsgálni. Csak olyan anyag helyezhető el, mely a talajt, talajvizet nem károsítja.
- A területen a tereprendezések és építkezések során kitermelt talaj minőségét is meg kell vizsgálni.
- A tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. A terület kialakításával keletkező talaj helyszíni vagy más építési területen való felhasználását kell előnyben részesíteni a hulladéklerakóban történő elhelyezéssel szemben.
- Az építés során keletkező hulladékok hasznosítását elősegítő szelektív gyűjtést biztosítani kell. A hulladékokat csak érvényes engedéllyel rendelkező szállító szállíthatja el és arra érvényes engedéllyel rendelkező kezelőnek adhatók át (hasznosításra, ártalmatlanításra).
- A területen ki kell alakítani:
- a veszélyes hulladékok gyűjtésére szolgáló veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyet a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének előírásai szerint,
- az üzemelés során keletkező hulladékok szelektív gyűjtésének lehetőségét.
IV. Szakhatósági előírások: ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézetének szakhatósági állásfoglalása: - A logisztikai központban raktározásra tervezett anyagok jelenleg nem ismertek, ezért csak a környezetre káros hatást nem jelentő, nem veszélyes anyagok raktározását feltételezzük. Az építési engedélyezési eljárás során a raktározni kívánt anyagok listáját ismertetni kell. Amennyiben élelmiszerek, vagy veszélyes anyagok is raktározásra kerülnének, ennek építési, műszaki biztonsági feltételeit, környezeti kockázatait ismertetni kell.
Üllő Város Önkormányzatának szakhatósági állásfoglalása: - Üllő Város Képviselő–testülete 2004-ben megbízta a Gyáviv Kft.–t egy a város ivóvízellátásának fejlesztési lehetőségeit vizsgáló megvalósíthatósági tanulmány elkészítésével. A tanulmány szerint a települést ellátó kutak kapacitása jelenleg kielégíti a lakosság és a már korábban kijelölt kereskedelmi területek, így az M0 – 4-es út csomópontja melletti területek igényeit is. Amennyiben azonban az ivóvízellátás a dokumentáció 8. oldalának megfelelően saját kút létesítésével történik, meg kell vizsgálni, hogy a tervezett helyen való vízkivétel nem veszélyezteti-e a már működő, lakossági ellátást szolgáló kutak vízhozamát. A vizsgálat eredményeit a vízjogi engedélyes tervekhez csatolni kell.
V. Egyéb előírások: Az eljárás szolgáltatási díját a Környezethasználó köteles viselni, egyéb eljárási költségként a hatóság részéről levelezési költség merült fel, ezért Környezethasználót kötelezem 1500,- Ft, azaz Egyezerötszáz forint eljárási költség (6 x 250,- Ft) jelen határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül történő megfizetésére. Az eljárási költséget a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással, vagy készpénz-átutalási megbízással (csekk) postai úton kell megfizetni (a fizetés jogcímének megjelölésével). Felhívom, hogy a fizetést követő 3 napon belül a bankszámlakivonat másolatát / a banki igazolást az eljárási költség megfizetéséről vagy a befizetett csekk másolatát - fenti iktatószámunkra hivatkozva – a Felügyelőségre küldje meg. Egyidejűleg megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 250 000,-Ft, azaz Kettőszázötvenezer forint. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 125.000,- Ft, amit a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. I N D O K O L Á S A Környezethasználó megbízásából a Környezetvédelmi és Biztonságtechnikai Kft. kérelmet nyújtott be a Felügyelőségre, melyhez csatolta a logisztikai központ általa készített előzetes vizsgálati dokumentációját. A Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KR.) 3. számú mellékletének 140. pontja alapján az eljáró hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat-köteles. A Felügyelőség a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően az KR. 3. § (3) bekezdése értelmében hivatalában és honlapján közzétette az eljárásról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a tervezett tevékenység helye szerinti Üllő és Vecsés Város Önkormányzat Jegyzőjének. Üllő és Vecsés Város Önkormányzatának Jegyzője jelezte, hogy a kifüggesztés megtörtént. A kifüggesztések ideje alatt az üggyel kapcsolatban a Felügyelőséghez az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. A Felügyelőség – figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltakra – megkereste a KR. 4. § (1) bekezdése és 12. számú melléklete alapján az ügyben érintett szakhatóságokat. Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete 766-2/2007. számú szakhatósági állásfoglalásában, Üllő Város Önkormányzatának Jegyzője 641/2007. számú szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező részben ismertetett kikötésekkel, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a 450/0460/1/2007. számú szakhatósági állásfoglalásában, Vecsés Város Önkormányzatának Jegyzője 1666/2007. számú szakhatósági állásfoglalásában a létesítmény megvalósulásához kikötés nélkül hozzájárult. A szakhatósági állásfoglalások beérkezését, valamint az előzetes vizsgálati dokumentáció szakmai értékelését követően a Felügyelőség a KR. 4. § (2) bekezdése értelmében a hivatalos helyiségében – a tevékenységből származható jelentős környezeti hatások tisztázása, és az esetleges környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeinek egyeztetése céljából 2007. április 27-én tárgyalást tartott. A résztvevők a tevékenység létesítésének és üzemeltetésének környezetre gyakorolt hatásait nem ítélték jelentősnek, így a környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartották szükségesnek. * A Felügyelőség a tervezett beruházást, annak környezeti hatásait a tanulmány és a szakhatóságok állásfoglalásai alapján a következők szerint értékelte: Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A Környezethasználó az előzetes vizsgálat során bizonyította, hogy a tervezett tevékenység levegővédelmi szempontból megfelel a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet előírásainak. Levegővédelmi szempontból a megvalósítás következményeként nem tételezhető fel jelentős környezeti hatás.
Hulladékgazdálkodási szempontból: Hulladékgazdálkodási szempontból a megvalósítás és üzemeltetés során nem várható jelentős környezeti hatás. Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 9. §-a alapján az építtető az építési tevékenység megkezdése előtt köteles elkészíteni az építési tevékenység során keletkező hulladékokról a 2. sz. melléklet szerinti építési hulladék tervlapot. Ennek hiányában az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során az építési engedélyhez a külön jogszabályban meghatározott környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulás nem adható meg. Előírásaimat fentieken túl a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet alapján tettem.
Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: Az előzetes vizsgálat alapján a tervezett beruházás környezeti zaj- és rezgésvédelmi szempontból megvalósítható. Az épületek kialakítása és a tevékenységek megkezdése során zajvédelmi tervezéssel, az építési engedélyezési tervek részeként kidolgozott szakági tervek alapján biztosíthatók a zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendeletben előírt követelmények. A továbbtervezéshez szükséges szempontokat a rendelkező részben megadtam. A tervezett létesítmény megvalósítását és használatbavételét követően műszeres zajméréseken alapuló szakvéleményben kell bizonyítani, hogy a logisztikai központ környezetében található védendő területeken és a védendő homlokzatok előtt teljesülnek a jogszabályi zajvédelmi követelmények. Az ellenőrző zajvizsgálatokra vonatkozó kikötéseket az építési engedélyezési eljárás során írja elő a Felügyelőség.
Víz- és a talajvédelmi szempontból: A létesítmény saját szennyvíztisztítójáról elvezetett tisztított szennyvíz tervezett befogadója a Gyáli 1. főcsatorna, mely csak a mesterséges vízbevezetés miatt tekinthető állandó vízfolyásnak, legkisebb vízhozama 0, ezért időnként a bevezetett tisztított szennyvíz tekintetében szikkasztóként működik. A felszín alatti vizek védelméről szóló, módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. §-a értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet, és úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését, ezért felszín alatti vízvédelmi és talajvédelmi szempontból a rendelkező részbe foglalt kikötéséket tettem. Az elővizsgálatról a felszín alatti vizek védelméről szóló, módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 13. §-a alapján rendelkeztem. A vízjogi engedélyek beszerzésének kötelezettségét a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. §-a, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3-5. §-ai írják elő. A vízjogi engedélykérelmeket a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben foglaltaknak megfelelően kell elkészíteni.
A továbbtervezéshez, a megvalósításhoz, a létesítmény használatbavételéhez és a környezetvédelmi előírások teljesítéséhez, ellenőrzéséhez szükséges kötelezettségeket a rendelkező részbe foglaltam. A fentiek alapján az I. fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 67. § (2) bekezdése és a KR. 5. § (2) bekezdés dc) pontja értelmében a Ket. 71. § (1) bekezdésére figyelemmel a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. Felhívom a figyelmet, hogy jelen határozat az I. pontban foglalt alapadatokkal meghatározott létesítmény továbbtervezésére jogosít. Amennyiben a tervezés, a megvalósítás során, vagy azt követően bármikor a tevékenység módosítását, bővítését tervezik, erről szóló részletes leírással kell megkeresni a Felügyelőséget annak megállapítására, hogy a változtatás milyen engedélyezési kötelezettséget von maga után. A határozatot és az arról szóló közleményt a Felügyelőség a Kvtv. 67. § (5) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján közzéteszi, továbbá a KR. 5. § (6) bekezdése alapján megküldi az eljárásban részt vett Üllő és Vecsés Város Önkormányzat Jegyzőjének, aki köteles haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodni a közlemény közzétételéről. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget Ket. 98.§ (1) bekezdése biztosítja az ügyfél részére. Jelen határozat – fellebbezés hiányában – a közlést követő 16. napon jogerőre emelkedik. Tárgyi eljárás igazgatási szolgáltatási díjának mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló, módosított 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (továbbiakban: KvVM rend.) 1. melléklet I. fejezet 39. pontja alapján állapítottam meg, melyet a Környezethasználó megfizetett. A fellebbezés díjáról szóló tájékoztatásom a KvVM rend. 2. § (4) bekezdésén alapul. A Ket. 153. § (1) bekezdés b) pontja értelmében eljárási költségnek minősül a közigazgatási hatósági eljárás során felmerülő igazolt költség is, amelyet az igazgatási szolgáltatási díjon túlmenően az ügyfél a közigazgatási eljárással összefüggésben fizet meg. A Ket. 158. § (3) bekezdése szerint a költség viselésével kapcsolatos döntés ellen fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya a döntés többi - fellebbezéssel meg nem támadott - rendelkezése tekintetében, és nem akadályozza meg azok jogerőre emelkedését. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességi területét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. forrás: Zöldhatóság Csak a regisztrált látogatók szólhatnak hozzá. Kérjük, hogy jelentkezzen be vagy regisztráljon. Powered by AkoComment 2.0! |