Szeretném a korábbi cikkben tényként közölt állítást pontosítani, mely szerint a raktárbázis a kukoricásból nőtt ki, ugyanis a SPAR logisztikai központ nem kukoricásban, hanem egy állami támogatással kiépített csepegtető öntözőrendszerrel ellátott paprika termesztő területen került felépítésre. A rendkívül gyors, de a cikk szerint talán nem kellően átgondolt beruházás sorozat döntési mechanizmusának megértését szeretném egy pár gondolattal segíteni. A SPAR építési területnél a Monori Körzeti Földhivatal 2006. szeptember 18-án kelt határozatában engedélyezte az üllői 054/17 hrsz-ú szántó ingatlan más célú hasznosítását és belterületté nyilvánítását. Az üllői 054/17 hrsz-ú 18 ha 6734 m2 területű ingatlan az üllői 054/7 hrsz-ú ingatlan megosztása után keletkezett. A határozat értelmében az engedélyt az Üllő Város Önkormányzat Településszerkezeti Terv módosításáról szóló 228/2006. (VIII. 09.), valamint a Helyi Építési Szabályzatról szóló 23/2006. (IX. 09.) sz. ÖK. rendelettel összhangban a Ferihegyi Ipari Park részét képező logisztikai központ létesítése céljából adták ki. A termőföldről rendelkező 1994. évi LV. törvény 44. § (2) bekezdése szerint öntözésre berendezett termőföld más célú hasznosítása csak különösen indokolt esetben " helyhez kötött beruházás céljára " vehető igénybe. A törvény 47. § (2) bekezdése szerint e rendelkezés alkalmazása szempontjából helyhez kötött beruházásnak kell tekinteni a meglévő létesítmény bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését. Mivel a területen, illetve annak közvetlen szomszédságában semmilyen létesítmény nem volt, ezért a helyhez kötött beruházás esete nem állt fenn. A hatóság a határozat indoklásában hosszan taglalja az engedély kiadásának szükségességét, de egy sort sem írtak arról, hogy a területen több tízmillió forint értékű csepegtető öntözőrendszer működik, és az engedély csak helyhez kötött beruházás céljára lenne kiadható. Az indoklásban említést tesznek arról, hogy a kérelmezett terület mellett helyezkedik el egy 40 hektáros ipari-szolgáltató jellegű telephely, mely területen különböző üzemek működnek. A határozatban megállapítást nyert, hogy az ingatlan a Ferihegy Ipari Park részét képezi. Szeretném megjegyezni, hogy a kérdéses területet minden irányból mező- és erdőgazdasági terület határolta, közvetlen kapcsolat semmilyen ipari-szolgáltató területtel nem volt. Az, hogy a területet Ferihegy Ipari Park részeként említik erős túlzás, mivel a határozat meghozatalakor ilyen ipari park nem létezett. Az Üllő Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatal Jegyzője 2006. szeptember 28-i keltezésű határozatában engedélyezte, hogy a fenti külterületi szántóból kialakított Üllő, belterület 3664 hrsz-ú ingatlant 19 önálló helyrajzi számú telek ingatlanra megosszák. A megosztást követően a parcellákat újra összevonták, és ismét megosztották, és így alakították ki a 3664/16 hrsz-ú, 15,0 ha belterületi ingatlant, ami a SPAR érdekeltségébe tartozó Generál Kereskedelmi Kft részére került értékesítésre. Megítélésem szerint a fenti eljárás nem egy szabályos, jól előkészített, átgondolt ügylet részét képezi, hanem a törvényi, jogszabályi keretek kijátszását sugallja. A terület belterületbe vonásával, illetve művelés alól történő kivonásával kapcsolatban Kis Horváth István beszélgetésünk során az alábbiakat nyilatkozta: (szerk.: az inkriminált szöveg a megfelelő cikkhez tartozó hozzászólásban megtalálható, azért a honlap semmiféle felelősséget nem vállal!).  2007. tavaszán hivatalba lépő üllői polgármester asszony az Üllői Hírmondó helyi lap 2007. október havi számában élesen bírálta a fenti belterületbe vonást. Írása szerint az előző képviselő-testület 2006. nyarán anélkül, hogy lett volna szabályozási terv, településfejlesztési koncepció, jogszabályok megsértésével, szabálytalanul belterületté nyilvánították a mostani SPAR területét. A belterületbe vonás azt jelenti, hogy az OÉSZ alapján a helyi építési hatóságnak ki kell adni az építési engedélyt, és biztosítani kell a teljes közművesítést. A cikk folytatásában a polgármester asszony rámutat arra, hogy az előző képviselő testület döntésével az önkormányzatot olyan kényszerhelyzetbe hozta, melyből csak a hivatali rend megsértésével lehetett kilépni, és elkerülni a SPAR részéről felmerülő 100 millió forint nagyságrendű kártérítési igényt. A cikk nyomán egyes képviselők interpellációt nyújtottak be a polgármester asszonynak, melyben sérelmezték, hogy törvénytelenséggel vádolják őket. Ennek folytatásaként a hivatal jegyzője is nyilatkozott a témában. A jogi képviselő véleményéből kiolvasható, hogy a belterületbe vonásra csak a szabályozási terv elfogadását követően kerülhet sor. A szabályozási terv a belterületbe vonás után több mint egy félévvel, 2007. április 26-i testületi ülésen került elfogadásra. Az Árvácska utcai lakók a nyugalmuk megvédése érdekében a szerviz út építése céljából félpályás útlezárást terveznek. Kis Horváth István nyilatkozatára figyelve felmerül bennem a kérdés :lehet, hogy a problémájukat egy \"jó sebességváltóval\" meg lehetne olda...

Szabó Miklós