Az Üllő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2009. február 12-én (csütörtök) 17.00 órakor tartja rendes ülését a Városháza Házasságkötő termében. Napirenden a 2009.évi költségvetés megtárgyalása.

Napirend előtt:
Polgármester jelentése a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, és a két ülésszak között tett fontosabb intézkedésekről. 

Február 21-én   MEGA Játszóház lesz a Városi Sportcsarnokban, Üllőn

A Malom u. 1. sz.(az iskola mögött ) alatt található sportcsarnok erre a napra egy hatalmas játszóházzá változik, ahová a környékbéli gyerekeket várják. Nyitva 10 - 18 óráig, folyamatos belépéssel.

A MEGA Játszóház egy gyermekeknek szóló nagyrendezvény, mely immár harmadik éve vándorol városról-városra nyújtva feledhetetlen szórakozást kicsiny vendégeinek. A játszóház keretében lehetőség nyílik önfeledt játékra, mozgásra, szórakozásra, kalandra. Az egyes játékoknál pedig nem kell kifizetni a használati díjat, a belépő egyszeri megfizetése után a játékok korlátozás nélkül használhatóak. A légvárak, csúszdák, akadálypályák, felfújható játszóterek, sportjátékok órákra elvarázsolják a gyerekeket. A színpadon mindeközben színes programok peregnek. Bűvészek, bohócok, énekesek, táncosok váltják egymást, nyújtva színvonalas szórakozást a nézőknek. Az egyes műsorokat 11.00, 13.30 és 16.00 órakor kezdik.
Lehetőség nyílik arcfestésre, lufi-figura hajtogatására, bűvész-trükkök tanulására. A játszóházat már egy éves kortól érdemes látogatni. Az egytől ötéves korig terjedő korosztálynak külön sarkot állítanak össze, melyet csak ők használhatnak. Itt speciális játékok lesznek direkt a kicsiknek.
A játszóház rendszeresen ellátogat Üllőre. Helyszíne a Városi Sportcsarnok mely ideális, nagy területet biztosít. Ki tud alakulni az igazi MEGA érzés, mikor is sok-sok gyerek egyszerre játszik önfeledten.
A Sportcsarnok környékén kényelmesen lehet parkolni a rendezvény ideje alatt.
A belépő díjak: gyermekjegy 600 Ft/ megkezdett félóra, Felnőttjegy 400 Ft/nap.
Mindenkit sok szeretettel várnak a rendezők.

Az Állami Számvevőszék tanulmánya szerint a GDP 0,3-0,7 százalékával növelhetik az államháztartási hiányt az önkormányzatok költségvetésének "időzített bombái".

Jellemzően nagyvárosok, megyei jogú városok a kibocsátói annak az összesen 400 milliárd forint értékű, 20 éves futamidejű svájcifrank-alapú kötvénytömegnek, amely az elmúlt két év során jelentősen megnövelte az önkormányzatok potenciális adósságállományát - írta a Népszabadság.

A kibocsátásokat többnyire nem a forráshiány indokolta, mivel az önkormányzatok a pénz nagy részét állampapírban, bankbetétben tartalékolják és később akarják elkölteni. A baj az, hogy ebből a pénzből nem feltétlenül beruházásokat finanszíroznak, hanem a lejárt hiteleket, így 10-15 év múlva ismét nagy adósságra tesznek szert. A legveszélyeztetettebbek a megyei önkormányzatok, ahol gyakorlatilag nincsen saját bevétel. A problémát az önhikis, azaz az önhibáján kívül hátrányos keretből tudja orvosolni a tárca.

forrás: Napi Online

Üllő Önkormányzata 2 éve döntött az 500 milliós kötvény kibocsátásáról, ami 168,58 HUF/CHF árfolyamon történt. Ez az árfolyam jelenleg 200,98 HUF/CHF árfolyam mellett azt jelenti, hogy közel 600 milliós a jelenlegi tartozás értéke pusztán az árfolyamkülönbségből fakadóan és csak a tőketartozást illetően. Ebben nincsenek benne a kamatok és egyéb költségek. Ez a két év alatt minimum 100 milliós árfolyamveszteséget jelent, ehhez képest a kötvény egy része 60 millió elment hiteltörlesztésre, így 440 millió kamatozik betétben éves szinten 25 millió pluszt hozva, amelynek egy része fedezi a kötvénykibocsátás költségeit és kamatait. Kérdés, hogyan alakulnak a devizák az elkövetkezendőkben. A szakértők nem sok jót jósolnak a régiós devizáknak, a stabilizációs szint 210 HUF/CHF lehet. Ez további 25 milliós tartozásnövekedést eredményezhet a tőkét illetően. Ebből a pénzből beruházásra, pályázati pénz forrásaként még nem használódótt fel, vagy csak csekély mértékben használódótt fel pénz, vagyis nem történt jelentős beruházás. Felmerül a kérdés, hogy akkor mire is volt jó a kötvénykibocsátás? Csak, hogy rosszabbak legyenek az államháztartás mutatószámai, magasabb legyen az ország adósságállománya? Egyáltalán mi volt az a konkrét beruházási javaslat terv, hatástanulmány, ami megalapozta a kötvénykibocsátás szükségességét és annak megtérülését? Vagy ez is egy ad hoc döntés volt, hogy majd választások előtt a jövő terhére lehessen utakat építeni, ahogy azt tette a korábbi testület is, igaz kötvénykibocsátás nélkül? A kérdésre sosem fogunk választ kapni, csak bizakodni tudunk, hogy végre lesz olyan beruházás, ami kitermeli a költségeket és az árfolyamváltozást. Aki tud olyan beruházást per pillanat, ami 30%-nál magasabb profitrátát képes 20 éven keresztül kitermelni kérem szóljon vagy konzultáljon az illetékesekkel!