A Mirabell Táncklub országos sikerei

Június 5-én és 6-án lezajlott a Moderntánc Kupasorozat 2009/2010-es évad Kupadöntője. Minden eddiginél többen vettek részt a versenyen, közel 1400 nevezéssel ez volt a legnépesebb kupadöntő a versenysorozat 3 évadát tekintve. A két nap alatt közel 100 kategóriában mérték össze tudásukat az évad legjobb versenyzői, akik a hét kupaforduló után a döntőbe jutottak. A Mirabell Táncklub versenycsoportjai is izgalommal várták a kupadöntőt, hisz a legjobb helyeket érték el kategóriájukban a hét forduló összesítésében. Az üllői lányok már a szombati Gold versenyen fantasztikus helyezéseket értek el.

Az Ametiszt csoport a -Gold Felnőtt Modern Show- kategóriában a "HALO" című modern táncukkal megnyerték az arany kupát, így ők országos bajnokok!

A Deziré csoport a -Gold Serdülő Dance- kategóriában a "GYERE TÁNCOLJ!" című diszkó táncukkal ezüst érmet nyertek, országos másodikok lettek.

Talán a Tánciskola legkisebb versenycsoportjának volt a legnehezebb dolga a kupasorozat döntőjén. Először is csak egy éve járnak versenyekre és még nagyon tapasztalatlanok szereplés terén, másodszor is sokan voltak a kategóriájukban és korosztály szerint ők voltak a legkisebbek. Fantasztikusan vették az akadályt és gyönyörűen és összeszedetten adták elő táncukat.

A Csillag csoport a -Silver Gyermek Show- kategóriában a "PILLANGÓK ÉBREDÉSE" című táncukkal ezüst érmet nyertek, ők is országos másodikok lettek.

Gratulálunk mindhárom versenycsoportnak! Nagyon büszkék vagyunk, hogy ilyen ügyesek és ilyen fantasztikus eredményeket értek el! 

Üllőn az Üllői Hirmondó szerint minden a legnagyobb rendben van, fejlődik a város: épül a P+R parkoló, nő ki a földből a víztorony, épül szépül a városközpont. Furcsa, hogy egy gyalogátkelőhely problémát jelent. Egy kis egyeztetés, egy kis akarat, egy kis pénz megoldaná a problémát. Utóbbiból sem lehet hiány, hiszen jutalmakra, tervekre van, akkor egy gyalogátkelő sem jelenthet gondot. Arról nem is beszélve, hogy így közel 100 üllői lakos problémája oldódna meg egycsapásra. Az alábbiakban szeretném közölni egy üllői panaszos levelét:

"Nagyon szépen köszönjük a cikket :) Az a baj, hogy az önkormányzatot ez az írás sem hatotta meg. A legnagyobb problémánk az átjárás a 4-es főúton. Hiába kérjük oldják meg problémánkat 30 éve nem történik semmi. 3 haláleset nem volt elég ahhoz, hogy átkelő létesüljön lakóhelyünkön, igaz ez 30 év alatt történt.Az elkerülő útról leömlő autó és kamion forgalom lehetetlenné teszi sokszor a buszmegállóból való átjutást. Néha 10 percig kell állni, mire át tudunk futni. Hiába a 60-as tábla, sokszor 100km-es sebességgel döngetnek az autók, a záróvonalon egymást előzve. Gyermekeink nem tudnak átjárni egyedül, felügyelet nélkül.Örülünk, hogy Üllőn a sebességmérés megoldódott, de valahogy Hosszúberek ebből is kimaradt. reménytelen helyzetünk :cry Nagyon el vagyunk keseredve...."

Remélhetőleg a közeljövőben megoldódik ez a probléma is, és az Üllői Hirmondóban egy hosszabb lista is megjelenik majd a "mit tettünk mi" kategóriában, amely már a gyalogátkelőhely elkészültét is felsorolja.

Az egyutcás tanyabokron két település osztozik, de csak egy harmadik tesz valamit érte

A 4-es főúton autózva, esetleg buszról nézelődve, vagy a vonatablakból figyelve Hosszúberek idilli lakóhelynek tűnik.

Az egyutcás, Monor és Üllő közötti hajdani tanyabokor a szennyvízcsatorna kivételével minden közművel ellátott, újabban egy bevásárlóközpont közelségét is élvező, vasúti megállóhellyel és buszmegállókkal rendelkező, aprócska településrészen a civilizáció minden kényelme adott, egyszersmind biztosítja a tanyák nyugalmát és közösségének összetartozását is – gondolná az ember. Azután közelebbről is megnézi, és az látszik kiderülni, hogy Hosszúberek gazdátlan és boldogtalan.

Monor és Üllő között félúton

Attól sem boldogok azonban, hogy közigazgatásilag Üllőhöz tartoznak, hiszen Üllőnek kisebb gondja is nagyobb annál, mint hogy ezzel a településrésszel törődjön – állítják, figyelmembe ajánlva, nézzem csak meg, milyen állapotban van az út a Hosszúberek utcában. Azt látva mindjárt megértem, mi a helyzet. Ráadásul az ötvenhárom házból öt, itt az utca elején, Monorhoz tartozik.

Így eshet meg, hogy ebben az öt házban, beleértve a vendéglőt is, vezetékes víz sincsen. Úgyhogy, ha áramszünet üt be, ami nem éppen ritkaság, megszűnik például a vendéglő vízellátása is.

Ebből az öt házból szavazni is Monorra járnak, de hogy ki képviseli általában a hosszúberekiek érdekeit – s képviseli-e valaki egyáltalán – valamelyik önkormányzatban, arról fogalmuk sincsen. Arra mindenesetre máig emlékeznek, amikor a legutóbbi országgyűlési képviselő választás előtt valaki kampányolni kezdett a szórólapjaival valamelyik jelölt mellett, miközben azt sem tudta, hol van. Mi ez itt egyáltalán? Hova tartozik? – kérdezgette, mintha Hosszúberek épp a napokban került volna fel a térképre hirtelen.

Kovács Zsuzsa

forrás: regiolapok.hu

Őrző-védő vigyázza az örömlányokat napi ötezerért. A kuncsaftok átlagos emberek.

Amikor  mi a napokban ott jártunk, épp kisütött pár órára a nap, de így is csupán négyen álldogáltak az útszéli öblökben. Közülük kettővel, és a rájuk vigyázó őrző-védő férfiemberrel váltottunk szót, noha azt nem állítanánk, hogy ezzel bepillantást nyertünk volna a munkájukba. Épp csak egy villanásnyit ismertünk meg abból, amelynek morális, bűnügyi, a gazdaságra gyakorolt és egyéb hatásairól már könyvtárnyit írtak, és fognak is még. Miközben az útszélen szinte semmi sem változik.

Az említett, mintegy öt kilométeres útszakasz elején is, végén is parkol egy-egy kocsi a fák közé vezető ösvények elején. Némi megfontolás után úgy vélem, nem árt tudatni a bennük üldögélő férfiakkal, mi járatban vagyok, miért szeretnék beszélgetni a beljebb, egymástól tisztes távolban várakozó lányokkal. Jobb a békesség, gondolom, s ezt a férfiak méltányolják is, különösen az út Ócsa felőli végén posztoló testőr, aki viszonzásul hajlandó hosszabban is szóba állni velem. Olyan udvariasan társalgunk egymással, mint két turista, akik véletlenül összefutottak az alföldi tájban, s pihenésképpen eszmét cserélnek a hajdani pusztai betyárság errefelé található emlékeiről.

Koblencz Zsuzsa 

forrás: regiolapok.hu

Üllő településen logisztikai parkot kíván Környezethasználó (ÜWSB Kft) megvalósítani, 8,4 hektár nagyságú területen.

A beruházással érintett területen 3 különböző méretű raktárcsarnok kerül felépítésre.

A raktárak alapterülete és kialakítása :

Az épületekben raktározni kívánt áruk köre jelenleg nem ismert. A raktárakban különböző áruk átmeneti tárolását, illetve könnyűipari összeszerelő tevékenységet fognak végezni.

A tervezett létesítmény Üllő külterületén, a település összefüggő lakott területétől ÉNY-i irányban kb. 2500 m-re, Vecséstől DK-re kb. 850 m-re, a 4. sz. elsőrendű főút mellett, „zöldmezős területen” kerül megvalósításra. Közvetlen környezetében mezőgazdasági területek, illetve a FGSZ Zrt. vecsési üzeme találhatók.
A legközelebbi védendő épületek Vecsés belterületén (Mátyás u., Ferenc u.) vannak.
A telephelyre irányuló célforgalom a 4. sz. főúton közvetlen leágazással éri el az összekötő utat (3101 jelű), a kiszolgáló utat (Kavicsos út) és a telephelyet.

A Zöldhatóság közleményt adott ki az Üllő, 0155/34 hrsz-ú erdő termelésből való kivonásának előzetes vizsgálati eljárása ügyében új eljárás megindítása a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet alapján.

A tevékenység tárgybéli erdőterület termelésből való kivonása, majd ezt követően lovaspálya és szabadidőpark kialakítása. A művelés alól történő kivonással érintett az üllői 0155/34 hrsz-ú ingatlan területéből az Üllő 42/F1 (4,15 ha), 42/F2 (2,00 ha), 42/L1 (4,05 ha) erdőrészletek. A községhatáron belüli, erdőfelújítást-pótló csereerdősítést a következő területeken tejesítik: Az üllői 0374/48, 0374/49, 0374/50, 0374/54, 0374/56, 0374/57 hrsz-ú ingatlanokból, összesen 4,50 ha nagyságú, 81/B erdőrészletre vonatkozó erdőtelepítés történik. Az üllői 0199/10 hrsz-ú szántó művelési ágú ingatlanból 5,70 ha nagyságú, kocsányostölgy-erdő telepítését tervezik. Egyszerre csak a legszükségesebb fakivágások történnek meg. Az akácot foltokban folyamatosan kivágva és lecserélve, talajjavítással értékes zöldfelület kialakítása történik meg - gyommentes, termőhelyi adottságoknak megfelelő szárazságtűrő gyepek, ültetőgödrök segítségével értékes őshonos, az eredeti vegetációnak megfelelő fafajokkal. A lovaspálya útvonalvezetése tervezés alatt van, hossza megközelítőleg 1800-2000 m. A lovaspályán különleges burkolat nem kerül kialakításra. A legszükségesebb fakivágás nyomán megfelelő vízelvezetésű döngölt talajú utakat terveznek. A terület nyugati sarkánál 300 m² parkoló kialakítására kerül sor, gyephézagos burkolattal. Mindössze néhány ló állandó tartására alkalmas istálló, karám, valamint szociális létesítmény épül.

A HOCHTIEF AirPort számítógépeket adományozott budapesti iskoláknak
A HTA szponzorációs programjának keretében 20 000 euró értékben adományozott új személyi számítógépeket diákok részére

A HOCHTIEF AirPort (HTA), a Budapest Airport német illetőségű résztulajdonosa 36 db számítógépet adományozott négy, a ferihegyi repülőtér közvetlen környezetében elhelyezkedő általános iskolának, összesen 20 000 euró értékben. 2009. december 1-én Holger Linkweiler, a HTA menedzsmentjének tagja a Budapest XVIII. kerületében található Kandó Téri Általános Iskolába látogatott, hogy személyesen adja át a számítógépeket a diákoknak. Az ünnepségen a másik három iskola - a Laborc Ferenc Általános Iskola, a vecsési Gróf Andrássy Gyula Általános Iskola és az üllői Árpád Fejedelem Általános Iskola - képviselői is részt vettek, és átvették a számukra biztosított számítógépeket. Mind a négy iskola a repülőtér közvetlen közelében, a repülési zaj által érintett területen helyezkedik el.

A kezdeményezés a HOCHTIEF AirPort által 2003 óta folytatott iskola szponzorációs program részét képezi, melynek keretében a társaság a portfoliójába tartozó repülőterek - Athén, Budapest, Düsseldorf, Hamburg, Sydney és Tirana - környezetében található oktatási intézmények számára biztosít támogatást. Az elmúlt év során például hét, a görög fővárosban található iskola kapott új számítógépeket és perifériás egységeket. Emellett a társaság partnereivel közösen ismételten aktív szerepet vállalt rossz állapotban lévő iskolaépületek felújításában az albán fővárosban.

" A régió egyik legfontosabb munkaadójaként és jó szomszédként bizalmon alapuló kapcsolatokat kívánunk kiépíteni a repülőtér szomszédságában található lakóközösségekkel" - mondta az esemény alkalmával Holger Linkweiler, majd a HTA szponzorációs stratégiája kapcsán hozzátette: "Az iskola szponzorációs programunk ennek egyik fontos eleme."

Fülöp Tamás 

Idén alábbhagyott az önkormányzatok kötvénykibocsátási kedve, ezzel együtt az állomány már megközelíti a 900 milliárd forintot.

Időzített bombaként ketyeg az önkormányzatok kötvénytartozása: 2005 és 2008 között csaknem 420 milliárd forinttal dagadt az általuk kibocsátott kötvények állománya, így a múlt év végén már megközelítette a 850 milliárdot. Eddig összesen mintegy 220 önkormányzat jutott így forráshoz.

Pénzügyi szakértők szerint a legkellemetlenebb helyzetben a megyei jogú városok vannak, mivel a kötvény- és hitelállomány negyedét jegyzik, és könnyen lehet, hogy bevételeikből nehezen vagy egyáltalán nem lesznek képesek visszafizetni a felvett pénzt. Szintén problematikusnak tartják a megyei önkormányzatok pénzügyi akcióit. A kötvények átlagos futamideje 20 év, eleinte 3-5 éves türelmi idővel, vagyis ma még egyáltalán nem jelentkezik a hatalmas hitelállomány gazdasági hatása. A törlesztés időhorizontja mellett az is csökkentheti a kockázatot, hogy az önkormányzatok jelentős része eddig nem használta fel a forrásokat - a felvett pénz csaknem felét banki számlákon "altatják".

Nem különösebben optimisták az elemzők a felvett pénzek felhasználásával kapcsolatban sem: a helyhatóságok jelentős része ugyanis nem beruházásra vagy uniós projektek önerejéhez használta fel a pénzt, hanem működési kiadásai fedezésére.

Az utóbbi két évben alapvetően változott a devizanem: amíg 2007-ben főleg svájci frankban és forintban, addig tavaly már jelentős mértékben euróban is jegyeztek kötvényt, idén viszont teljesen eltűnt a frankalapú kötvény, de alaposan csökkent a többi kötvények kibocsátása is. A legfrissebb adatok szerint a tavalyi 205 milliárdos csúcs után idén az első kilenc hónapban 60 milliárddal kevesebb kötvényt dobtak piacra az önkormányzatok - tudta meg a Napi.

A visszaesésben a pénzpiaci források csökkenése mellett az is szerepet játszott, hogy a növekvő eladósodottság nyomán csökkent az önkormányzatok hitelképessége, azaz a finanszírozók szerint elérték azt a határt, ameddig "nyújtózhatnak". Emellett visszafogta a lendületet a forintárfolyam ingadozása is. Mivel a teljes kötvényállomány kétharmada van kitéve az árfolyamkockázatnak, egyes önkormányzatoknál kifejezetten pánikreakciót váltott ki, amikor az euróárfolyam elérte a 320 forint körüli szintet. Az Állami Számvevőszék már 2008 elején is figyelmeztette az önkormányzatokat a "mértéktelen" eladósodottság veszélyeire, de úgy látszik, ez nemigen használt.

forrás: Napi Gazdaság 

Az SW Budapest Szolgáltató Kft. beruházó által Budapest-Ecser-Ferihegy hatásterületét érintő területen Intermodális Központ létesítésére vonatkozó közlemények:

http://kdvktvf.zoldhatosag.hu/?menu=index&page=hirek&id=1462

http://kdvktvf.zoldhatosag.hu/?menu=index&page=hirek&id=1463

http://kdvktvf.zoldhatosag.hu/?menu=index&page=hirek&id=1464  

Cégadatok: 

http://www.shannonpark.hu/cegadatok.html