Manapság igen divatos fogalom: a passzívház.

Kevesen tudják; de hamarosan az EU-ban már csak ilyen jellegű épületeket lehet majd építeni, a tendencia szerint ez a dátum 2012 is lehet!

Erről sokat olvashatunk az interneten manapság, de talán nem annyira közérthető ez mindenkinek, itt szeretnék most egy kis segítséget nyújtani lehetőleg érthetően (magamnak is).

Alapvetően 3 fajtája létezik:

1. Alacsony energiájú ház
2. Passzívház
3. Null-energiás ház

A passzívházak lényege (itt most mindhárom alkategóriát idesorolom, majd később bővebben kifejtem mi a különbség a 3 között):

Minél jobban hőszigetelő épületszerkezeteket létrehozni, minél több megújuló energia felhasználásával üzemeltetni magát az épületet.

A megvalósíthatóság főbb feltételei:

- nagy hőtárolóképességű (tömör) homlokzati falak (beton, tömör égetett kerámia, mészhomok tégla...stb)
- vastag hőszigetelés minden határoló szerkezeti elemnél (20-30-40 cm hőszigetelés)
- hőhídmentes kivitelezés
- jelenleg a maximális 3 rétegű hőszigetelt üvegezés a nyílászárókon (nem nyitható kivitel!)
- megújuló (ún: zöld-) energiákat felhasználó gépészeti berendezések
- megfelelő épület tájolás és alaprajzi tervezés

A fent említett 3 alkategória között a különbségek általában a hőszigetelés vastagságában és a megújuló energiák használatának százalékos arányában vannak.

1. Alacsony energiájú ház:
Létezik ún.: 3-4-6 literes ház (max. 7 liter lehet), ami azt jelenti, hogy az éves fűtési költségeik 1 m2-re vetítve 30-40-60 kWh teljesítményűek évente. Ha ezt a Magyarországon jellemző földgázra vetítjük, akkor ez 3-4-6 m3 gázt jelent 1 m2-re vetítve 1 évben.
Ennél a házaknál elsősorban a hőszigetelésekre figyelnek (homlokzat, tető, zárófödém), és rásegítésként már megjelen(het)nek a fűtést részben kiváltó zöldenergiás berendezések.

2. Passzívház:
Olyan alacsony energiájú ház, ahol a fűtési igény maximum 1,5 liter, azaz 15 kWh, tehát átszámítva 1,5 m3/m2/év földgáz.
Ezeknél a házaknál jellemzően már a padlót és az alapozást is hőszigetelni kell, a légcserét is mesterséges szellőzőberendezéssel kell megoldani (hőcserélős), és még nagyobb arányban kell a fűtést kiváltani zöldenergiával.

3. Null-energiás ház:
Ez könnyen kitalálható: olyan épület, ahol minden energiát és közművet (a csatorna kivételével) a természetből veszünk. Ezeknél a házaknál a vizet is a csapadékból gyűjtik össze.

Jellemző megújuló (zöld) energiák és felhasználásuk:

- fűtés: napkollektor, talaj és talajvízhő hasznosítás (hőszivattyúval, talajkollektorral)
- melegvíz előállítás: napkollektorral
- elektromos áram: fotoelektonikus rendszerekkel (napelem), szélturbinával, vízturbinával
- víz (locsoló és ivóvíz is): csapadék gyűjtőkkel, természetes vízforrásokkal

Ezeken kívül létezik még a geotermikus vagy forróvíz (termálvíz) hasznosítása fűtésre és elektromos áram előállításra, de ezek elég drágák, inkább városok, vagy városrészek esetén megtérülő beruházások.

Mára ennyit.

Egy elgondolkodtató dolog:

Sokan idegenkednek a falak külső hőszigetelésétől új építés esetén is, inkább választanak 44-es vagy fokozott hőszigetelésű 38-as kerámia falazatot. DE!!! Kevesen tudják, hogy az ember hőérzetét nemcsak a ház belső levegőjének hőmérséklete határozza meg, hanem sokkal fontosabb, hogy a falak hőtároló képessége milyen, ami a falak belső felületének hőmérsékletét jellemzi.
Ebből következik, hogy egy jó hőtárolóképességű TÖMÖR falazatból készült épületben kellemesebb az ember hőérzete, mert a falak tovább magukban tartják a meleget télen, és a hűvöset nyáron. Természetesen, hogy a belső hő tovább megmaradjon, a külső felületet hőszigetelni kell.

Ezért a gyakorlatban én nem támogatom a pusztán 38-as vagy 44-es falazatokat, helyette inkább a tömörebb (és egyben keskenyebb) falazatokat külső hőszigeteléssel.

Sokan azért idegenkednek a külső hőszigeteléstől, mert szerintük penészesedést okoz. Erre a válaszom: a penész a páralecsapódások helyén képződik, a páralecsapódás pedig a hideg felületeken. Tehát ha hőhídmentesen hőszigetelünk egy házat, akkor nem képződnek hideg(ebb) felületek, sem pára, sem penész. A napi szellőztetéseket természetesen meg kell tartani, igazság szerint többször is egy nap, de én pl. csak 1x max. 2x szoktam egy nap, mégsincs semmi ilyen problémám, pedig magam is (utólagosan) hőszigetelt házban lakom már 2 éve.

Még valamit megemlítenék a tömör falak és hőtárolóképesség előnyére; ha ilyen házunk van, a belső hőmérsékletet legalább 2 fokkal lejjebb vehetjük ahhoz, hogy ugyanolyan hőérzetünk legyen, mint egy magasabb hőfokú, de lyukacsosabb homlokzati falú épületben! A mai fűtési költésegek mellett nem kell említenem, hogy ez milyen megtakarítást jelent...

És egy utolsó, nagyon fontos szabály: SOHA NE HŐSZIGETELJÜNK BELÜLRŐL!!!! Maximum úgy, hogy utána még elé falazunk, de ezt csak szakember tudja megmondani, illetve kiszámolni, hogy utána milyen vastagságban kell elé falaznunk, hogy ne alakuljon ki harmatpont a belső szerkezetben.

Módosította: Crow, Időpont: 2009.02.15 11:28